A válság előtti csúcsához képest 26 százalékkal magasabb szinten állt az FHB Lakásárindex 2017 harmadik negyedévében – ez azt jelenti, hogy ennyivel haladták meg a kifizetett összegek a 2008 eleji árakat. Az inflációt is figyelembe vevő reál árak gyakorlatilag a válság előtti szinten mozogtak 2017 őszén. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatait feldolgozó elemzés szerint az egy évvel korábbihoz képest mintegy 12 százalékkal kellett többet fizetni tavaly a lakásokért.
A leginkább, 15 százalékkal, Közép-Magyarországon drágultak az ingatlanok 2017 első három negyedévében. A Dél-Dunántúlon az áremelkedés 2016-hoz képest 12, a Dél-Alföldön pedig 11 százalékot tett ki. Észak-Magyarországon az átlagárak csak 7 százalékkal nőttek. Míg Budapest belvárosát a válság után hihetetlen mértékű drágulás jellemezte, ennek mértéke jelentősen mérséklődött azóta. A VIII. kerületben és a külső kerületekben viszont jelentős áremelkedés történt.
Az új lakások ára is jelentősen nőtt néhány év alatt. 2014 vége és 2017 harmadik negyedéve között átlagosan 35 százalékos volt az új építésű ingatlanok tiszta árváltozásának mértéke – az új lakások áfájának csökkentése ellenére. 2018 elején Budapesten négyzetméterenként csaknem 720 ezer forintért voltak elérhetők az új otthonok.
A hivatalos adatok szerint csökkent az adásvételek száma 2017 első kilenc hónapjában a 2016 azonos időszakában mérthez képest. Míg a községekben növekedett, addig Budapesten némileg visszaesett a vásárlási kedv a megelőző egy-két évhez viszonyítva. Ugyanakkor az új lakások előszerződéses tranzakciói csak azok tényleges elkészülte után jelennek meg a statisztikákban. Ez nem elhanyagolható mennyiséget jelent, hiszen a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa például 2017 végén 18 ezer új lakást listázott, melyekből mindössze 7450 volt még megvásárolható.