Egyensúlyban van a magyarországi nyugdíjrendszer, ugyanakkor az egész Európára jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az önkéntes megtakarításokra. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) idei első ülésén is tárgyaltak az ellátórendszer stabilitásának fenntartásáról: a demográfiai folyamatok ellenére a nyugdíjak reálértékének megtartása mellett stabilnak mondható a kassza.
A Magyar Államkincstár adatai szerint az ellátásokra fordított összeg tavaly mintegy 3205 milliárd forintot tett ki, a járulékokból pedig a befolyó összeg 3200 milliárd forint volt. A nyugdíjkassza mintegy 2,16 millió fő megélhetését garantálja. Az öregségi nyugdíjban részesülők, tehát a 65 év felettiek vannak a legtöbben, 1,87 millióan, a nők 40-nel érintettek száma 150 ezer fő, de a kasszából folyósítják az árvaellátást és az özvegyi ellátást is. Az átlagnyugdíj havi összege tavaly 121 233 forint volt.
A nyugdíjrendszer stabilitása szempontjából rendkívül fontos a munkaerőpiac, a gazdaság egyensúlya, növekedése, az aktívak és az ellátottak arányának stabilitása, valamint a demográfiai egyensúly és a termelékenységi ráta. A hazai és az európai trendeket az idősödő társadalmak jellemzik, erre a kihívásra kell a következő években választ találni. A szakértők szerint ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan az idősek aktivitása is emelkedik, tehát tovább vállalnak állást.
A várakozások szerint 2070-re a mostani születéskor várható, nőkre jellemző, átlagosan 79,6 éves élettartam 88,6 évre emelkedik. Emiatt a társadalom jelenlegi 18 százaléka helyett 29 százalék ellátásáról kell gondoskodni, miközben a munkaképes lakosság aránya 67-ről 56 százalékra csökken.
Az ellátási rendszer hosszú távú fenntarthatóságának egyik útja lehet az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer fejlesztése. Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke az NGTT ülésén előadásában a fejlesztési irányok között említette a világos és egyszerű szabályrendszer kialakítását, a széles körben igénybe vehető támogatásokat, valamint a külföldi példák vizsgálatát. Tavaly az előzetes adatok szerint jelentősen megugrott az önkéntes nyugdíjpénztárak éves árbevétele, 120 milliárd forint fölé, közel 1,2 millió ember tagja valamilyen pénztárnak.
Az idei évben egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a bértárgyalások során a béren kívüli juttatások. A cégek sok esetben kafetériaként nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításokat fizetnek a munkaadók részére, amely a szakértők szerint az öngondoskodás elterjedésének egyik legfontosabb eleme.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége korábban azt közölte, a 2018-ra érvényes szabályok szerint a béren kívüli juttatások, köztük az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsághoz adható munkáltatói támogatások adókulcsa 40,71 százalékra csökken a tavalyi 43,66 százalékról, ami nagy segítség. Ugyanakkor a szövetség szerint egy olyan rendszer felépítése segíthetné elő még inkább az öngondoskodási formák elterjedését, amelyben a magánszemélyek és vállalatok állami ösztönzők segítségével együtt vállalnának szerepet az előtakarékosságban.