– Ahelyett, hogy megpróbálják elhallgattatni az embereket, a kormányoknak inkább azzal kellene foglalkozniuk, hogy megoldásokat találjanak a problémáikra. Kezdetnek megtenné, hogy békén hagyják a munkájukat végző újságírókat, civil szervezeteket és a hatalommal szembeni kontrollt jelentő más szereplőket – mondta az Amnesty International Magyarország (AI) igazgatója a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján.
Iván Júlia szerint a magyar kormány továbbra sem kíván javítani a kiábrándító emberi jogi teljesítményén. A jelentés szerint hazánk több területen is – például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán – az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.
A törvénymódosítások lehetővé tették, hogy minden, az országba illegálisan belépő személyt visszakísérjenek a magyar határkerítés túloldalára, vagyis az Országgyűlés törvényesítette a jogellenes visszaküldéseket. A tranzitzónákban egy munkanapon beadható kérelmek száma drámaian csökkent: 2017 végén naponta átlag öt menedékkérelmet regisztráltak, azóta egyet-egyet – állapította meg a jelentés, amelyben arra is kitértek, hogy Magyarország súlyos csapásokat mért az egyesülés és a tudományos élet szabadságára is.
Az Amnesty International Magyarország egyébként úgy írta meg jelentését a tranzitzónában történt embertelen jogsértésekről, hogy oda be sem engedik őket, ezekről a határ túloldalán hallottak a szervezet aktivistái. Az igazgató szerint az általuk támogatott Ahmed H. nem terrorista, évek óta ártatlanul tartják fogva, eddig csak az biztos az ügyében, hogy ott volt az ominózus napon a határnál, és valami „szilárd tárgyat” elhajított. Arról azonban nem beszélt, hogy miért volt a férfinál hét különböző névre kiállított útlevél.
A Magyar Idők kérdésére Iván Júlia úgy fogalmazott: a magyar határkerítés jogsértő, egyebek mellett a menedékhez való jogot sérti, és a vasfüggöny korszellemét idézi. Érdeklődésünkre, hogy azokról az érzékenyítő kurzusokról, amelyeket magyar iskolásoknak tartottak a migránsok elfogadásáról, volt-e a szülőknek tudomásuk, és ha igen, van-e erről dokumentációja a szervezetnek, Iván Júlia közölte: az az iskola felelőssége, ezt attól az intézményvezetőtől kell megkérdezni, aki megengedte, hogy az aktivisták bejussanak a tanórákra.
A Magyar Idők arra is kíváncsi volt, hogy valóban célcsoportnak tekintik-e az óvodásokat, akikkel a svéd modell alapján a nemi sztereotípiák lerombolására törekednek. A szervezet vezetője válaszában arról értekezett, hogy nem lehet elég korán elkezdeni az emberi jogok ismertetését, és úgy érvelt: az óvodások érzékenyítése azt is szolgája, hogy később ne legyen különbség a férfiak és a nők fizetése között.
Magyar kapcsolat
Közösségi oldala azt tanúsítja, hogy magyarországi kapcsolata is van a migránsokat segítő szótár, a Refugee Phrasebook kiadása felett bábáskodó Open Knowledge Foundation Deutschlandnak (OKFD). A Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának bőkezű támogatását élvező szervezet a Migration Aiddel működött együtt a 2015-ös migrációs válság idején, ennek részeként gyűjtést is rendezett a hazai csoportnak. Az OKFD aktivistái az általuk készített fotók szerint nemcsak szóárt, hanem térképeket is adtak a görög szigeteken európai földre lépő migránsoknak, amelyeken megjelölték az unió nyugati felébe tartó legbiztosabb útvonalakat. (N. Á.)