A testület a Fidesz-frakció kezdeményezésére tárgyalt a kérdésről, majd 10 igen szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadott el egy állásfoglalást, amely az Igazságügyi Minisztériumot kéri, hogy – a pénzügyi és belügyi tárca bevonásával – lépjen fel a bevándorláspárti szervezetek szabályszerű működése érdekében.
Czunyiné Bertalan Judit, a bizottság fideszes alelnöke felháborítónak nevezte, hogy a „bevándorláspárti Migration Aid” nevű civil szervezet azért kíván párttá alakulni, hogy elkerülje a bevándorlási különadó megfizetését. Egy „Soros-szervezet” tehát vállaltan akar jogsértést elkövetni az adóelkerülés érdekében, amiből ismét az látszik, hogy a bevándorláspárti szervezetek Európában és Magyarországon is szét akarják feszíteni a jogállamiság kereteit – fejtette ki a kormánypárti politikus.
A bizottság ülésén Völner Pál igazságügyi államtitkár képviselte a kormányt, aki arról biztosította a testületet, hogy az állásfoglalás elfogadása után a kabinet megvizsgálja a jogi kereteket.
Ellenzéki oldalról Apáti István (Jobbik) azt mondta, nem tudják, a kormánynak miért csak az adóelkerülés szempontjából jelent problémát, hogy egy nemzetellenesnek nevezett szervezet párttá akar alakulni. Szerinte ugyanis semmilyen formában nem lenne szabad hagyni, hogy egy szervezet a magyar emberek biztonságát veszélyeztető tevékenységet folytasson.
Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott, a bevándorlási különadó annak a példája, amikor a politikai propagandából születik egy végrehajthatatlan, jogi alapelvekkel ellenkező törvény. Az ellenzéki politikus veszélyesnek nevezte, hogy a kormányoldal az aktuális szándékainak nem megfelelő civil szervezeteket jogszabályokkal zaklatja. Ez nem a jogállam, hanem az önkény útja – értékelt.
Vejkey Imre (KDNP), a bizottság elnöke válaszában visszautasította, hogy a testület beavatkozik a bíróság munkájába. A kormánypárti képviselő kijelentette, tiszteletben tartják a hatalmi ágak megosztását, javaslatuk ugyanis a szükséges jogalkotói lépések előkészítésével bízta meg a kormányt.
Bajkai István (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Migration Aid terve a színleltséget veti fel polgári jogi nyelven fogalmazva, ugyanis kizárólag az adóelkerülés miatt kíván párttá alakulni. A bizottság tehát ebben az esetben az alkotmányosságot, a létező jogszabályok betartatást kívánja elérni – érvelt.
Egyet nem értését fejezte ki ezzel kapcsolatban Varga László (MSZP), aki szerint a pártként történő bejegyzés a bíróság, majd az ügyészség feladata, a bizottság így túlterjeszkedik hatáskörén.
Czunyiné Bertalan Judit a vita végén aláhúzta, a bizottság és a kormány Magyarország biztonsága érdekében lép fel, szemben az ellenzékkel.
Értjük a jogszabályokat, (…) nincs ebben semmi boszorkányság„ – jelentette ki, majd hozzátette, a kormányoldal nem pártbejegyzésekről szóló bírósági döntésekbe akar beleszólni, hanem azt akarja elérni, hogy a bevándorlást szervező és támogató tevékenységek után megfizessék azokat a terheket, amelyeket a kabinet a határvédelemre, az ország biztonságára fordít. Kiemelte, az igazságügyi bizottság nem lépi túl a hatáskörét, ugyanis az a dolga, hogy a jogrend felett a jogsértő tevékenységek megelőzésével is őrködjön.
Az ellenzék a migráció ügyében átaludta az elmúlt három évet, amit a választók áprilisi 8-i döntése is jól mutat – mondta Czunyiné Bertalan Judit, aki szerint a mostani vitában is az derült ki, hogy vannak bevándorláspárti és bevándorlásellenes pártok.
Az igazságügyi bizottság állásfoglalásában emlékeztet, a bevándorlási különadó augusztus 25-én lépett hatályba, azt pedig minden bevándorlást segítő magyarországi tevékenység után meg kell fizetni. A kormány ezzel egy újabb intézkedéssel védi Magyarország biztonságát a határkerítés, a megerősített határvédelem és a jogi határzár mellett – olvasható az elfogadott indítványban, amelyben hozzáteszik, a 25 százalékos bevándorlási különadóból származó összes bevételt kizárólag a határvédelmi feladatok ellátására használhatja a magyar állam.