Zlinszky János az ókori római államról írt könyvében a következőket írja: „Jóstestület volt az a 15 férfiból álló papi testület, akik a Sybilla-könyveket őrizték. Nagyobb vészek idején, amikor betegség vagy elháríthatatlan háború, földrengés stb. tört Rómára, betekintett a 15 tagú testület a Sybilla-könyvekbe. Ez százévenként ha egyszer előfordult. Addig a 15 ember békén élt abból, hogy ők lennének azok, akik a könyveket megnézhetnék, ha meg kellene nézniük. Általában azt olvasták ki a könyvekből, hogy egy újabb istent kell behozni, újabb templomot kell építeni, újabb istentiszteletet vagy ünnepi sorozatot kell tartani. Valószínűleg nagyon régi hellén vallási szertartásokat tartalmazó könyvek voltak. Találomra ütötték fel őket, és ami olvasható volt a megfelelő helyen, azt kihirdették az istenek akarataként. Az ezeréves történelem alatt tízes nagyságrendben fordult elő, hogy a Sybilla-könyveket megnézték.”
Az Európai Uniónak is van a Sybilla-könyveket őrző papi testülethez hasonló szerve, az Európai Parlament LIBE bizottsága, az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság. Mostanában állítólag legnagyobb veszélyként a jogállamiság hiánya fenyegeti az Európai Uniót. Ezért a LIBE tagjai-nak nyugalmát azzal a kérdéssel zavarták meg, vajon jogállam-e Magyarország.
A LIBE tagjai nagy buzgalommal forgathatják könyveiket, amelyekből ezt a kérdést meg tudnák válaszolni. A könyvek között valószínűleg szerepel az a „szakértői anyag”, amelyben öt civil szervezet foglalta össze, hogy Magyarországon bizony már régen, pontosabban 2010 óta nincsen jogállam, sőt az „illiberális állam” kezdi bontogatni szárnyait.
Egy igazi jogállamban különben sem tartanak nemzeti konzultációkat. A liberális civil szervezetek ugyanis nagyon félnek a nemzeti konzultációktól. Abból ugyanis az szokott kiderülni, hogy fáradozásaik teljesen hiábavalók, a hálátlan nép nem akarja, hogy megmentsék önmagától. Ezért ezeknek a civil szervezeteknek a ténykedése lényegében annak az úttörőnek a buzgalmához hasonlítható, aki valamilyen egyéni megfontolásból az öreg nénit akarata ellenére próbálja átkísérni az úton.
A plakátszaggatás sem jött be, pedig ők lényegében annak a kommentelőnek a jogaiért küzdöttek, aki az egyik párt bevándorlásellenes plakátokat szaggató akciójáról a következőket írta: „Nem gondoltam, hogy létezik olyan hülye párt, amelyik szembemegy a lakosság által nagy többségben támogatott akarattal, csak hogy média-felületet kapjon egy napra.”
Én is ajánlok a LIBE tagjainak egy könyvet, amely kiegészítheti a jogállamról alkotott elképzeléseiket. Jürgen Habermas filozófus egyik könyvében felveti a kérdést, hogy a jogállamban elképzelhető-e olyan helyzet, amikor a jogszabályok meghozatalához nem elegendő a törvényhozók egyszerű többsége. Szerinte ebbe a körbe egyedül azok a biztonságpolitikai döntések tartoznak, amelyek minden egyes személyre nézve túlságos rizikóval járnak, és akár egész nemzetek túlélési esélyeibe avatkoznak bele.
Ilyen döntés lehet például az, amely a háború megakadályozásának politikájáról a háború megindítására tér át. Habermas hangsúlyozza, hogy ezekben az esetekben azért nem elegendő az egyszerű parlamenti többség a döntéshez, mert olyan folyamatokat indítanak el, amelyeket a választások után újonnan felhatalmazott többség már nem tud visszafordítani. Szerintem ebbe a kategóriába a civiltörvény egyáltalán nem illik bele, annál inkább az EU kvótadöntése.
Ha ugyanis az EU-parlament döntése nyomán később ténylegesen megalkotják a mostani EU-szervek a betelepítési szabályokat, és azok kötelezőek lesznek, olyan folyamatok indulnak el minden egyes nemzet életében, amelyeket már soha többé nem lehet visszafordítani, és minden egyes ember életére lényegesen kihatnak. Ezért a fenti gondolatmenetnek megfelelően a kvótadöntéseket csak egyhangúan lenne szabad elfogadni. Ha ugyanis a jövőben az EU döntéshozó szerveiben a bevándorlást ellenzők kerülnek többségbe, már nem tudják az addig lezajlott folyamatokat visszafordítani.
Ezzel szemben a korábbi kvótadöntést jogszabályellenesen, nem egyhangú döntéssel hozták meg, sőt a jogállamiság hiányával vádaskodó EU-parlament Magyarországot szavazati jogának felfüggesztésével akarja jobb belátásra kényszeríteni.
December elején a LIBE jóstestület a Sybilla-könyvekből felhalmozott „tudása” mellé még Szijjártó Pétert is meg fogja hallgatni. Addig is kíváncsian várjuk, mikor fogja Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő ordítozva leszidni Emmanuel Macron elnököt amiatt, hogy Franciaországban levetetik Szent II. János Pál emlékművéről a keresztet, súlyosan megsértve ezzel a keresztény vallás szabadságát.
A szerző jogász, egyetemi docens