Szürkéskék rabruhában, a kezén bilinccsel szereti látni a dél-koreai nép Csoj Szunszilt – ahogy a meghiúsult kihallgatásáról jövet lekapta az egyik tévétársaság. Azért még a kamerába kiáltotta, hogy a bánásmód nem demokratikus, kényszerkihallgatásoknak vetik alá. Hol van már az az idő, amikor a hatvanesztendős nő – még szabadlábon – tavaly október végén megjelent a főügyész irodájában, és az újságíróhad elől menekülve elhagyta néhány ruhadarabját: egy sötét napszemüveget, a kalapját, az egészségügyi maszkját és az egyik, Prada márkájú cipőjét. A fél pár cipő Dél-Koreában jelképpé vált, befolyás által kikényszerített dollármilliók szimbólumává. Csoj Szunszil sámánista, az államfő régi barátja, egyetlen bizalmasa, Pak Kunhjére hivatkozva járta végig a dél-koreai nagyvállalatokat, amelyek kötelességüknek tartották, hogy alaposan kitömjék pénzzel az alapítványait.
De kezdjük az elején! A Pak Kunhje név nem cseng ismeretlenül a Koreai-félsziget déli részén. Pak Csonghi vezérkari főnök 1961-től 1979-ben bekövetkezett haláláig katonai juntát vezetett Dél-Koreában, az ő lánya a most felfüggesztett államfő. 1974-ben, amikor a lány Grenoble-ban járt egyetemre, megjelentek nála országa diplomatái, és közvetítették apja kívánságát: azonnal haza kell térnie, mert a szöuli nemzeti színházban lelőtték az édesanyját. A merénylő a diktátort akarta megölni, de a golyó az asszonyt találta el, aki pár óra múlva a kórházban életét vesztette.
Attól kezdve neki kellett vinnie az „első asszony” szerepét, neki, aki ezt a traumát sem tudta kiheverni. Lelki gondozását apja rábízta Csoj Taminre, egy volt rendőrre, aki mint az Örök Élet szekta vezetője igen közel férkőzött a diktátorhoz. Itt kezdődött a szektavezér lánya, Csoj Szunszil és Pak Kunhje szoros kapcsolata, amely negyven esztendeig tartott. Évek múlva azonban újabb tragédiát kellett átélnie Kunhjénak: az apja életére törő merénylők 1979-ben már nem hibáztak, kioltották az önkényúr életét. A 27 éves lány egyetlen támasza Szunszil volt, mindent megosztott vele. Tartózkodott a társasági élettől, magányos volt, sohasem ment férjhez, nincsenek gyermekei. Csoj Szunszil apja 1994-es halála után átvette az Örök Élet szekta vezetését. 2007-ben egy Dél-Koreából hazaküldött amerikai diplomáciai feljegyzés – ezt a WikiLeaks hozta nyilvánosságra – arról a „teljes testi és szellemi befolyásról” ír, amelyet a halott szektavezér még jelenleg is kifejt Pak Kunhjére.
Időközben a lány is visszatalált a politikához, 1998-ban, az ázsiai gazdasági válság idején a hazáját megmentendő beállt a konzervatívok sorába. Visszaköltözött a Kék Házba, amely apja rezidenciája volt. 2012-ben megnyerte az elnökválasztást, 2013 tavaszán pedig országa első női államfőjeként beiktatták hivatalába. Amikor tavaly november 4-én a tömegtüntetések után bocsánatot kért a néptől, ezekkel a szavakkal próbálta megmagyarázni a történteket: „Egyedül éltem, nincs senki sem, akihez fordulhattam volna számtalan gondommal. Ezért ha meg kellett valamit oldanom, amelyben tanácstalan voltam, akkor ahhoz a személyhez fordultam, aki a legnehezebb időszakokban is mindig ott állt mellettem, az egyetlen bizalmasomhoz, Csoj Szunszilhez.” Az elnöknő ekkor elmondta, hogy mennyire megbántotta barátnője hálátlansága, hogy nevében szerzett jogtalan támogatást.
Csoj Szunszil összesen 60 millió dollárt kalapozott össze a két alapítványának az olyan nagy dél-koreai vállalatoktól, mint a Samsung, a Hyundai, az LG, a Lotte. Mind jobbnak látták, ha fizetnek a nagy befolyású hölgynek, aki természetesen a maga költségeit is fedezte az alapítványokból. A Samsung cég 17 millió dollárt utalt az asszony bankszámlájára, és még 2,8 millió dollárral támogatta a dél-koreai díjugrató csapatot, amelyben Csoj Szunszil lánya lovagol – őt most decemberben, Dániában vették őrizetbe. Ez az ügy végképp nem hiányzott a Samsungnak. Nem elég, hogy az akkumulátorok felrobbanása miatt vissza kellett hívni – dollármilliárdos veszteséggel – egy teljes mobiltelefon-sorozatot, most akár az egész tulajdonosi kör rajtaveszthet ezen a korrupciós ügyön. A Samsung örökösét, Li Dzsejongot már letartóztatták korrupció gyanújával. Valószínűleg a többi cégvezető is, aki fizetett a szektavezetőnek, hasonló sorsra jut.
A népharag fejeket követel, de voltak már hasonló pénzügyi visszaélések Dél-Koreában. Inkább az dühítette fel a dél-koreaiakat, hogy egy sámánista nőszemély ennyire közel került a hatalom első számú képviselőjéhez. A Csoj Szunszil tabletjén talált anyagok tavaly minden korábbinál nagyobb tüntetéseket váltottak ki. Ezek között olvasható a dél-koreai elnöknő több beszéde, amelyet a barátnő kijavított, pirossal jelölte meg a feltétlenül elmondandókat. Több, államtitoknak minősülő dokumentum is volt a gépen. Még abba is beleszólt, hogy milyen ruhát vegyen fel, és milyen frizurát hordjon. Ezek után valóban felmerül a gyanú, hogy valójában a szürke eminenciás, a szöuli Raszputyin irányította Dél-Korea államügyeit!
De még a korrupciónál is vannak súlyosabb vádak, amelyek elérhetik Pak Kunhjét. Az alkotmánytanács elutasította azokat a védekezéseket, amelyeket magyarázatként előterjesztett arról, hogy 2014-ben, amikor a Sewol tengerjáró komp felborult, miért várt hét óráig, mire intézkedett.
A katasztrófában 304, nagyrészt középiskolás gyermek halt meg. A benyújtott indítvány szerint Pak Kunhje nem teljesítette az elnöki posztjából adódó teendőket, és ezzel súlyosan hátráltatta a mentőmunkálatok kezdetét. Nem csodálhatjuk, ha ezek után a dél-koreai fővárosban olyan mendemondák kaptak szárnyra, hogy az elnök asszony sámánista szeánszon ült, vagy esztétikai műtéten esett át, esetleg hosszan elidőzött fodrászánál, de a rossznyelvek a szerelmi légyottot sem zárták ki. Mindenesetre újabb magyarázatokkal kell előállni erről a kritikus hét óráról.
A parlament által december 9-én felfüggesztett elnöknő sorsáról szintén az alkotmánybíróság fog dönteni. Vezetője ígéri, hogy hamar megszületik a döntés, várhatóan március közepére eldől, hogy a testület helybenhagyja-e az elnök asszony leváltását. Mindenki erre számít, és akkor hatvan napon belül Dél-Korea új elnököt választ. A Kék Házba visszavonulva Pak Kunhje első ítéletére vár. Magányosan.