A pokolgéppel felszerelt furgont vezető öngyilkos merénylő a nagykövetség kapuját áttörve az épületkomplexum központi részén hozta működésbe a robbanószerkezetet. A detonációban, mely a misszióvezetői rezidencia közelében történt, a kirgiz hatóságok közlése szerint egyedül az elkövető vesztette életét, három helyi származású alkalmazott, két kertész és egy kirgiz nő pedig sérüléseket szenvedett.
A kínai állami hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy két biztonsági őr is megsebesült a támadás során. A robbantás következtében számos lakóépület ablaka betört a környéken. A merénylet célpontjául szolgáló kínai nagykövetség mellett az attól mindössze 150 méterre fekvő amerikai diplomáciai képviseletet is evakuálták.
Peking éles szavakkal kelt ki az erőszakos akció ellen. A kínai külügyminisztérium szóvivője arra kérte a kirgiz hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az országban található kínai intézmények biztonságának szavatolása és a személyzet védelme érdekében. Mindemellett Peking azt is elvárja, hogy alapos nyomozás tisztázza a terrortámadás körülményeit, hangzott el a rendkívüli eset miatt tartott sajtótájékoztatón.
A Kirgizisztán Szovjetuniótól való függetlenségének ünnepét megelőző napon történt robbantásért lapzártánkig még senki sem vállalta a felelősséget, így szakértők is csak találgatnak, hogy ki állhat az akció hátterében. Sokan ujgur szélsőségeseket sejtenek a támadás mögött, akik a közös türk örökségből és a muszlim vallásból adódó kulturális rokonság miatt gyakran próbálkoznak a közép-ázsiai országokban menedékre találni.
Kirgizisztán Kínával közös, több mint ezer kilométeres határszakasza a szeparatista erőszaktól sújtott Hszincsiang tartomány délnyugati része mentén fekszik. A régió erőviszonyait jól ismerő biztonságpolitikai elemzők ugyanakkor valószínűtlennek tartják, hogy az ujgur radikálisok képesek lennének komolyabb szervezeti háló kialakítására az egykori szovjet tagköztársaságokban.
Az iszlamisták ezzel szemben számottevő sikereket érnek el a toborzás terén a régióban. A kirgiz belügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője hónapokkal ezelőtt arról beszélt, hogy több mint 500 kirgiz állampolgár csatlakozott a Szíriában és Irakban harcoló radikális szervezetekhez az elmúlt években, közülük többtucatnyian haza is tértek. Legutóbb június közepén fogtak el három dzsihadista veteránt.