– Belülről láttam a politikai rendszerünk kiüresedését. Felmértem, mibe kerül elutasítani a klánokra épülő rendszer elavult szabályait, országunk átalakulásának legfőbb akadályát – e szavakkal jelentette be szerdán az indulását a francia balközép elnökválasztásán Emmanuel Macron. A népszerűtlen baloldal egyik viszonylag népszerű és fiatal – 38 éves – politikusa ezzel nem okozott meglepetést. Az elmúlt hetekben már érzékeltette: nem köteles megvárni, hogy Francois Hollande, a hivatalban lévő – és igen népszerűtlen – francia államfő is bejelentse, indulni kíván-e újabb ötéves mandátumért a jövő tavaszi elnökválasztáson.
A pikárdiai születésű Macron ugyan két éven keresztül állt gazdasági miniszterként Hollande, illetve Manuel Valls kormányfő szolgálatában, de bajosan nevezhető „szocialistának”. Noha korábban tagja volt e pártnak, később szociálliberális vonalat vitt, ami konfliktusokba is sodorta a kabinetben, majd fél éve megalapította saját, En Marche (Indulás!) elnevezésű mozgalmát, és a kormányból is kivált. Az Élysée-palota elnyerésére nincs ugyan igazán esélye – ahogyan egyik balközép jelöltnek sincs a jelenlegi támogatottságuk mellett –, de Macron megkeverheti a kártyákat. Ha Hollande nem indul, az elkövetkező hetekben Valls, illetve esetleg Ségolene Royal, az államfő volt élettársa – és négy gyermekük anyja – is bejelentheti jelöltségét.
Január persze még messze van, ám a hét jobbközép induló – egy kivétellel a Köztársaságiak politikusai – csütörtökön este immár harmadszor vitázik a nyilvánosság előtt, egyben utoljára az előválasztásuk vasárnapi első fordulója előtt. Erre milliókat várnak voksolni. A legfrissebb felmérés szerint Alain Juppé exkormányfő támogatottsága 33, míg Nicolas Sarkozy előző államfőé és Francois Fillon egykori miniszterelnöké 25-25 százalék. Sarkozyt ellentmondásos államfői évei és a jobbközép mérsékeltjei számára radikális politikája miatt támadják ellenfelei, de Juppé korára (71 éves) is célozgatnak. Mindenesetre várhatóan hármójuk közül kerülhetnek be ketten a november 27-i második körbe. Ennek annál is nagyobb a tétje, mivel az előválasztás győztese lehet májusban Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnökének ellenfele, majd legyőzője az elnökválasztás döntő fordulójában. Számos vezető politikus és megfigyelő is elképzelhetőnek tartja, hogy a francia politikában is érvényesül a Trump-hatás, a jobbratolódás.