Az új javaslat értelmében egy alapítványt hoznának létre, amelyen keresztül finanszíroznák a mecsetek működését, újak építését, de ezt a pénzalapot államilag felügyelnék, és nem fogadnának el támogatást külföldről. Franciaországban 1905-ben fogadták el az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező törvényt, amely kimondja, hogy állami pénzt nem költhetnek vallásos intézményekre.
Műemlékekre azonban igen, így a törvény életbe lépése előtt épült templomok és zsinagógák kapnak pénzt az állagmegóvásra, az utóbbi száz évben betelepült muszlimok imahelyei azonban nem, így ők kettős mércével vádolják a kormányt. Emellett a biztonság is problémát okoz. Az országban nagyjából 700 zsinagóga és zsidó iskola, valamint ezer mecset biztonsági ellenőrzés alatt áll, ami nem illeti meg a keresztény imahelyeket és templomokat. Csak katolikus templomból 45 ezer van Franciaországban, a hadseregnek és a rendőrségnek pedig nincs ekkora kapacitása.
Párizs már tavaly, a terrortámadások előtt felvetette, hogy be akarja tiltani a katari és szaúdi pénzadományokat a vallásos intézményeknek, mivel attól tart, hogy az Öböl-térségből érkező radikális eszmék rossz hatással vannak a fiatalokra. A roueni pap meggyilkolása után Manuel Valls miniszterelnök közölte: meg kell fontolni azt is, hogy a franciaországi mecsetekben szolgáló imámok – előimádkozók – Franciaországban végezzék tanulmányaikat.
A terv azonban diplomáciai-gazdasági szempontból is nagyon kényes. Franciaország ugyanis Katar legkedveltebb befektetési területe, nagyjából 25 milliárd dollárt helyeztek el a katariak Franciaországban, főleg az ingatlanszektorban.
Nemcsak a PSG futballcsapatról vagy luxusszállodákról van szó, de több nagyváros lepusztult külvárosi részeit is katari pénzből újítják fel. Doha tagadta, hogy ennek bármilyen kapcsolata lenne a politikával vagy a vallással, de számos tiltakozás volt épp azért, mert sokan attól tartottak, hogy a katariak a befolyásukat akarják kiterjeszteni a külvárosok arab származású lakóira.