A múlt havi szünetet követően holnap jó eséllyel újabb izgalmakkal szolgál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendes kamatdöntő ülése. Több piaci elemző úgy értelmezi a jegybank eddigi iránymutatását, hogy a monetáris tanács elégedetlen a hosszú futamidejű hitelek arányával az összesített állományban, csakúgy, mint a hosszú hozamok szintjével. Ennek megfelelően akár egy új, nem hagyományos eszközt is bejelenthet holnap az MNB. Mindemellett a továbbra is negatív tartományban lévő egynapos jegybanki betéti kamat változását most nem várja a piac, ahogy a legtöbb szempontból tájékoztató jelentőségűvé vált 0,9 százalékos alapkamat módosítása is kizárható.
– Már lassan két hónapja körvonalazódik egy olyan várakozás a piacon, hogy a jegybank, mivel túlságosan meredek a hozamgörbénk, újabb célzott lazítással fog élni, amelynek eszközét még az idén, akár már a holnapi kamatdöntő ülés után bejelentheti – áll Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen-elemzők értékelésében. Mint arra rámutatnak, a fix kamatozású, jelzálogalapú hitelek sokkal drágábbak, mint a változóak, ezért kisebb a teljes portfólión belüli arányuk. Ez pedig nem szerencsés, mert éppen ezek a típusú hitelek védhetik ki a jövőbeni kamatkockázatot.
– A hosszabb, fix kamatozású hitelek népszerűtlensége persze érthető: drágábbak, és ezért a lakossági szereplők, akik adott pillanatban hasonlítják össze a kettő havi költségét, értelemszerűen az olcsóbb, azaz a változó kamatozású termék mellett döntenek – írják a Raiffeisen szakértői. Várakozásaik szerint most a jegybank ennek az okát próbálja meg megváltoztatni azzal, hogy a hosszabb lejáratokat csökkenti, így a hosszabb jelzáloghitelek fix kamatainak alapját is mérsékelheti. Ezt a meredekséget, valamennyi bankközi piaci hosszú eszköz hozamát érintve, egy célzott kamatcsereeszközzel tudná hatékonyan csökkenteni a jegybank, ennek megfelelően más elemzők is egy ilyen intézkedés bejelentését várják holnap az MNB-től.
– Az októberi ülés után a piaci alkalmazkodás meg is kezdődött: az elmúlt egy hónap során a 10 éves hozam körülbelül 25 bázisponttal süllyedt, miközben ugyanezen idő alatt az amerikai és a német hozamok kissé feljebb csúsztak – áll a CIB Bank elemzésében. Ahhoz, hogy ez a folyamat tartós maradjon, az MNB egy swap-programot jelenthet be; a kamatcsereügyletekkel a bankok kezelni tudják a hosszabb futamidejű állampapírok tartásából származó kamatkockázatukat – írták.
Mint arról korábban lapunk is többször beszámolt, az MNB a nemzetközi trendekkel egyre inkább szemben álló politikát követ. Miközben a legtöbb jegybank – legyen szó a legjelentősebb gazdaságokról vagy akár térségünk országairól – már szigorít, de legalábbis előkészíti a kedvező növekedési kilátások által indokolt magasabb kamatokat, az MNB harcosan ragaszkodik a minél lazább feltételekhez. A bevett indoklás szerint az inflációs cél elérése mellett ezzel tudja a legjobban támogatni a gazdasági növekedést, illetve azzal, hogy most még minél lazább feltételeket biztosítva időt is nyer, mivel az Európai Központi Bank záros határidőn belül megkezdődő szigorítási ciklusára az MNB-nek is reagálnia kell.
A feltétlen lazítás politikája miatt kritika is éri a jegybankot. Akadnak közgazdászok, akik szerint egy ilyen – a növekedés miatt szigorúbb feltételek felé haladó – nemzetközi közegben indokolatlan a különutasság. Emellett azt is felrótták már a monetáris tanácsnak, hogy rosszul értelmezi az inflációs folyamatokat, mert hiába marad el még a ráta a 3 százalékos középtávú céltól, nagyon hamar megjelenik felhajtó erőként az emelkedő bérek miatt megugrott lakossági fogyasztás, ezért már most is inkább a magasabb kamatszinteken kellene gondolkodni, semmint mindenáron tovább lazítani.