– Még mindig nő a legtöbb agglomerációs település lakossága, de korántsem olyan mértékben, mint amit a kilencvenes évek elejétől a válság 2008-as kitöréséig látni lehetett – mondta a Magyar Idők érdeklődésére Ditróy Gergely, az Otthontérkép.hu vezető elemzője, aki szerint több szempont játszik közre abban, hogy sokan inkább visszaköltöztek Budapestre vagy ezt tervezik.
A jellemzően nagyobb lakást, nagyobb házat ugyanis nemcsak megvenni vagy felépíteni kell – olykor nagy összegű hitelből –, hanem fenn is kell tartani, ráadásul ez az életmód legtöbbször egy vagy két gépkocsi használatát is jelenti, ami igencsak költséges. Ezzel együtt az utóbbi években a főváros érezhetően élhetőbbé vált: közterek újultak meg, játszótereket, zöldfelületeket létesítettek, jelentősen korszerűsítették a közösségi közlekedést, amivel sok helyen a légszennyezettség is csökkent.
– Ma már nem tömeges jelenség a kiköltözés, inkább egyedi élethelyzetekről beszélhetünk. A felső középosztály körében továbbra is népszerűek az olyan „elit” helyek, mint például Szentendre, Törökbálint vagy Budakeszi. Ezek mellett azok a települések kedveltek, amelyek jó közlekedéssel, HÉV- vagy vonatkapcsolattal is rendelkeznek – magyarázta Ditróy Gergely.
A főváros környéki településeken ma már elsősorban nem a Budapestről érkezők, hanem inkább a Kelet- és Dél-Magyarországról odaköltözők miatt nő a lakosság, mivel egyre többen döntenek úgy, hogy egy olcsóbbnak számító, főváros közeli helyet választanak a munkalehetőségek miatt. A szakértő szerint az is jellemző, hogy Budapesten tanuló, vidékről származó fiatalok, jó állásban elhelyezkedve és családot alapítva végül a korábbi életformájuknak jobban megfelelő főváros környéki kistelepülésre költöznek.
A szakértő kifejtette, hogy miközben a belső budapesti kerületekben akár 30-50 százalékkal is emelkedtek a lakásárak az elmúlt két évben, a főváros környéki településeken nem sokat változtak az árak, az eladók pedig sokszor nehezen tudják értékesíteni családi házukat. A vevők többsége ugyanis inkább építkezik annyi pénzből, mert akkor a saját igényeinek megfelelő otthont tud kialakítani.
Az Otthon Centrum (OC) felmérése alapján a lakóingatlant vásárlók 40 százaléka budapesti lakos, 9 százaléka a fővárosi agglomerációból való, a másik felük pedig vidéki. Érdekes, hogy az eladók között 45 százalékot tesz ki a budapestiek, 11 százalékot pedig az agglomerációban lakók aránya. Soóki-Tóth Gábor, a hálózat elemzési vezetője szerint az utóbbi időben megjelent egy jellemző eladói csoport: azok a különösen a keleti országrészben ingatlannal rendelkezők, akik több éve külföldre költöztek, és már nem akarnak hazajönni, az itthoni házuk értékesítése mellett döntenek. Mások adósként kerülnek olyan helyzetbe, hogy el kell adniuk a lakásukat, házukat.
Az OC szerint továbbra is erős a befektetői jelenlét, de régiónként jelentősek az eltérések. Mivel Tatabányán nagy a munkát vállalók és albérletet keresők száma, a vevők mintegy negyven százaléka kifejezetten bérbeadási céllal vásárol. Budapest I. és VII. kerülete is kifejezett célterületté vált.
Ugyanakkor érzékelhető, hogy a drágulás miatt óvatosabbak lettek a befektetési céllal vásárlók, mivel az áremelkedéssel nem egyenes arányban nőttek a bérleti díjak, így az elérhető hozamszint kevésbé vonzó, mint korábban.