December óta minden előrecsomagolt élelmiszeren fel kell tüntetniük a gyártóknak, hogy mely tápértékekből mennyit tartalmaz az adott áru. A szabályozás azt is pontosan meghatározza, hogy milyen sorrendben kell felsorolni a tápanyagokat, illetve hogy a csomagolás mely részére kell kerülnie a jelölésnek. Kovács Krisztina, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron megrendezett szakmai konferencián elmondta: a hatóság az elmúlt hónapokban számos ellenőrzést végzett, legtöbbször figyelmeztetéssel éltek, bírságot csak indokolt esetben szabtak ki.
A cél ugyanis az, hogy az élelmiszergyártók mielőbb megtanulják az új rendszer pontos alkalmazását. – Az ellenőrzés során kiderült, hogy akiknek kötelező, azok feltüntették a tápértékeket a csomagoláson, csak kicsit hibásan – jegyezte meg. A szakember szerint nagyon sokan rosszul értelmezték az előírásokat, a feldolgozatlan termékeknél például nem kötelező a jelölés, ami nem csak az egy összetevős árukra vonatkozik, így például a salátamixeken sem kell feltüntetni a tápértékeket. Ugyanez vonatkozik az apró árukra is. Ott azonban, ahol van elég hely, táblázatos formában kell feltüntetni az adatokat.
Gyakori kifogás volt a gyártók részéről – mutatott rá Kovács Krisztina –, hogy annyi elemet tüntettek fel, ami miatt nem fért el a táblázat a csomagoláson. Ez azonban nem jó indok, hiszen az önkéntes elemek feltüntetése nem mehet a kötelezők kárára. Azt is tisztázni kellett, hogy mely áruk tartoznak a feldolgozatlan élelmiszerek közé, ezeken ugyanis nem kötelező feltüntetni a tápértékeket. Ilyen például a búzaliszt, a kristálycukor viszont már nem tartozik ebbe a kategóriába.
Az egyik leggyakoribb probléma volt, hogy míg a terméket például fontos rostforrásként hirdette a gyártó, a tápértékek között nem jelölték a rosttartalmat. Sokaknak nehézséget okozott az energiatartalom kiszámítása is. A szakember szerint ezt az értéket nem csupán a kötelezően feltüntetendő, hanem az összes tápérték alapján kell kiszámítani. Az ellenőrzések során főként a külföldről behozott áruknál jelentkező hiba volt, hogy a csomagoláson szereplő tápértékadatok nem feleltek meg a laboratóriumban mért értékeknek.
A kistermelői és a kézművesáruknál annak ellenére találkoztak hibákkal az ellenőrök, hogy az ilyen termékeknél nem kötelező a jelölés. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a kistermelői vagy a kézműves jelző megfeleljen az élelmiszerkönyvben foglalt követelményeknek.