Összetett intézkedéssorozaton dolgozik a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a lépések a gazdaságnak adnának újabb lökést – tudta meg a Magyar Idők.
A szaktárca vezetője a Magyar Időknek azt mondta: az előkészítő munkákkal feltehetően szeptemberben elkészülhetnek. Ezt követően kerülhet az intézkedéscsomag a kormány, illetve ha szükséges, az Országgyűlés elé.
Az a cél, hogy Magyarország gazdasága a következő években legalább 3–5 százalék közötti növekedést mutasson fel, ehhez azonban több területen is segítő intézkedésekre van szükség. Tenni kell például a hazai munkanélküliség további mérsékléséért, a jelenlegi öt százalék körüli szintet háromszázalékosra kell leszorítani. – Ha ezt elérnénk, lényegében teljes foglalkoztatásról beszélhetnénk Magyarországon – mondta Varga Mihály.
Ezzel párhuzamosan enyhíteni kell a munkaerőhiányt például a foglalkoztatást segítő intézkedésekkel és átképzési programok indításával. A kitörés lehetőségével kecsegtető iparágak – például a gyógyszeripar, a vegyipar, a zöldenergia-ipar és a turizmus – fejlesztése sem maradhat el. Ráadásul a térségbeli országokat, a közvetlen versenytársainkat sem veszíthetjük szem elől.
A tárcavezető szerint a további fejlődéshez megfelelő kiindulópontot ad az ország jelenlegi helyzete. Példaként a statisztikai hivatal tegnapi közlését idézte fel, mely szerint a második negyedévben – az előző év azonos időszakához viszonyítva – 2,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. – Az adat több szempontból is fontos – fogalmazott Varga Mihály. Először is azért, mert beigazolódott, hogy az előző negyedévben kivételes, egyszeri események miatt lassult 0,9 százalékra a növekedés.
– Az év elején a hazai autóipar termelésében változás állt be, s alacsony volt az uniós források felhasználása is – emlékeztetett a miniszter –, ám ha ilyen események nem következnek be, a magyar gazdaság stabilan képes tartani a jelenlegi növekedési ütemet. A második negyedévben sem a várt mennyiségben érkeztek az uniótól a források, ennek ellenére is 2,6 százalékos volt a bővülés. – Ez azt bizonyítja, hogy a magyar gazdaság nem függ olyan mértékben az uniós pénzektől, mint azt manapság sokan hangoztatják.
Fejlődni, gyarapodni a magunk erejéből is képesek vagyunk – szögezte le.
Az építőipart kivéve valamennyi ágazat jól teljesített a második negyedévben. Az ipar termelése – az első negyedévi visszaesés után – visszatért a normális kerékvágásba. A mezőgazdaságban a belvíz-, a vihar- és a fagykárok ellenére is jó termés ígérkezik, a szolgáltatásoknál pedig komoly növekedést mértek. A lakosság ugyanis egyre többet keres: az első fél évben 6-6,5 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek.
Az építőipar ugyan csalódást okozott de az év második felében – a miniszter szerint – itt is változásra lehet számítani, a családi otthonteremtési kedvezmény és az áfacsökkentés ugyanis lendületet adhat az építkezéseknek.
Maradhat a lendület
A várakozásoknál lényegesen gyorsabb ütemben nőtt a magyar GDP a második negyedévben, meredeken gyorsulva az első negyedévhez képest – értékelte a friss adatokat Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá, míg az első negyedévi visszaesést követően ismét bővült az ipar. A kedvező terméseredmények miatt pedig a mezőgazdaság teljesítménye is növekedett.
Az elemző szerint a következő negyedévekben tovább élénkülhet a növekedés, miután várhatóan nem lanyhul az emberek vásárlási kedve, vagyis a fogyasztás tovább nőhet, mégpedig a foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése következtében.
Kérdéses az ütem fenntarthatósága
Látható, hogy az első negyedévben tapasztalt gyengélkedést követően újra lendületet vett a magyar gazdaság. Az adat meglepetést jelentett, hiszen az elemzői várakozások – köztük a miénk is – két százalék körül szóródtak – mondta megkeresésünkre Ürmössy Gergely.
Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője rámutatott: a növekedést elsősorban a piaci szolgáltatások, az ipar és a mezőgazdaság hajtotta a második negyedévben. Ezzel szemben az építőipar továbbra is visszafogta a növekedési ütemet. Meglátása szerint a háztartások fogyasztása lehet a keresleti oldalon az elsődleges hajtóerő. Másodsorban pedig a külkereskedelmi tevékenység segíthet még a növekedésen.
VALAMENNYIRE VÁRHATÓ VOLT
Akár a korábban előre jelzett 2,2 százaléknál is kedvezőbb lehet az idei év átlagos teljesítménye, bár ahhoz, hogy a kormányzat által várt 2,5 százalék elérhető legyen, az év második felében átlagosan 3,2 százalékos növekedésre lenne szükség – mondta Virovácz Péter. Az ING vezető elemzője kommentárjában kifejtette: a második negyedéves kedvező eredmény az elmúlt negyedév havi rendszerességgel közzétett adatai alapján többé-kevésbé várható volt.
A vártnál jobb növekedés láttán az elemző úgy vélte, a beruházások is kedvezőbben alakulhattak, bár éves összevetésben továbbra is visszafogó erő lehet, tekintettel a tavalyi évi rendkívül magas bázisra, amit az uniós források masszív lehívása okozott.