2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/csepreghynandor-koltsegvetesi-forrasokhoz-jutottak-megyei-jogu-varosok-2495257/

Csepreghy Nándor: költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok

MTI
A kormányzat jogszabály-módosításokkal és pénzügyi segítséggel is támogatta a vidék felemelkedését, hogy a gazdasági növekedés egyszerre jelentse Budapest mellett legalább annyira a vidék fejlődését is – jelentette ki Csepreghy Nándor a Széchenyi Programiroda és a Mura Programiroda által szervezett nagykanizsai Mura konferencián pénteken.
  • Csepreghy Nándor szerint mindez azt szolgálta, hogy a kormány annak a 80 százaléknyi közösségnek is bizonyítsa elkötelezettségét, aki nem Budapesten él
  • A 2010-es kormányváltás idején a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett mérsékelni, hét év után pedig már a korábbi 3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása
  • A hitelezési és a támogatási lehetőségek mellett a szuverén nemzeti tőke megteremtése is elengedhetetlen volt

A Modern városok programban önálló költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok – Nagykanizsa és Zalaegerszeg térsége például 50 milliárd forint fejlesztési forrást kapott – tette hozzá a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Csepreghy Nándor szerint mindez azt szolgálta, hogy a kormány annak a 80 százaléknyi közösségnek is bizonyítsa elkötelezettségét, aki nem Budapesten él.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltás idején a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett mérsékelni, hét év után pedig már a korábbi 3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása, és az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk betölteni az üres álláshelyeket.

Kiemelte: a gazdasági prosperitás a szuverenitással is összefügg, kizárólag a belső fogyasztásra alapozva egy kis ország azonban nem tud hosszabb távon működőképes maradni.

A fejlesztési források odaítélésében ezért a magyar kormány elsődlegesen a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogy azt a franciák, a németek, vagy az osztrákok is évtizedek óta ezt teszik. 2007 és 2013 között a EU-s fejlesztési forrásoknak csupán 16 százalékát érhették el a vállalkozások, a jelenlegi ciklusban pedig már 60 százalékot.

Fotó: Kurucz Árpád

A pénzügyi rendszert is a gazdasági érdekek szolgálatába kellett állítani, ezért tűzték ki célul, hogy 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdonú pénzintézetek aránya, ezzel ugyanis a hitelezéseknek is nagyobb lendületet lehetett adni.

Csepreghy Nándor úgy vélekedett:

a hitelezési és a támogatási lehetőségek mellett a szuverén nemzeti tőke megteremtése is elengedhetetlen volt.

Az energiaszektoról szólva a politikus azt mondta: a több lábon állást és az energiafüggés csökkentését is meg kellett oldani, ami a paksi bővítéssel válik lehetővé. „Hazugság, hogy a kormány ezzel szemben nem támogatja a zöldenergiát”, hiszen a bővítés után Paks az ország energiaszükségletének 40 százalékát tudja majd biztosítani a másik 60 százalékban növekedési lehetőséget találnak más megoldások szem előtt tartva keleti földgáztól való függetlenedés igényét.

Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy a közigazgatás átalakítása ugyancsak szükséges volt, a háttérintézmények megszüntetésével a minisztériumok kizárólagos feladata a stratégiai döntések meghozatala lett, a kormányhivatalok a közigazgatás területi működését biztosítják, a járási hivataloknak feladata pedig az állampolgárok és a vállalkozások kiszolgálása.

A bürokráciacsökkentés révén évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok, ezt a költségcsökkentést pedig 2018-ban is folytatni fogja a kormány

– mondta.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a program olyan beruházásokról szól, amelyek öt, tíz, tizenöt év távlatában is életképesek, munkahelyeket és megélhetést biztosítanak, ezzel növelik a térség megtartó erejét. Ez a gazdaságfejlesztési program agrárfejlesztést és a turizmus komplex fejlesztését is jelenti – elsősorban a vállalkozások lehetnek a nyertesei.

Emlékeztetett arra, hogy a dél-zalai térségben jelentős hagyományai vannak az agráriumnak, erre alapozva pedig új technológiákkal és különleges gyümölcsök, mint a kivi vagy a datolyaszilva, valamint a gyógynövények termesztésével és feldolgozásával újra versenyképessé lehet tenni a körzetet.

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhely fejlesztési programot a Mura folyó térségében. A kerékpáros, a bakancsos vagy a vízi turizmusra kiválóak az adottságok, a vadászatra, a bor- és gasztroturizmusra, illetve a fesztiválokra, rendezvényekre is lehet építeni – részletezte Cseresnyés Péter.

Kiemelt

Boldogságügyi miniszter

Időről időre megjelennek boldogságindexek, amelyek a különböző országok közt állítanak fel rangsort, hogy hol boldogabbak, hol szomorúbbak az emberek. Mi ez utóbbiak közt szereplünk.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!