Dinamikusan növelte magyarországi árbevételét az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. 2015-ben, s az egy évvel korábbi nettó 90 milliárd forintos forgalmát kereken 20 százalékkal, nettó 108 milliárd forintra növelte – közölte a Magyar Idők megkeresésére a német diszkontlánc. Emlékezetes, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a kiskereskedelmi ágazat egésze öt és fél százalékkal bővült.
Az Aldi az elmúlt években folyamatosan fokozta itteni jelenlétét, idén eddig nyolc áruházzal bővült a hazai hálózat, amely így már 111 üzletből áll. Májusban Szegeden megnyílt a lánc eddigi legnagyobb alapterületű áruháza, és a Balaton környékén is erősített a vállalat: júniustól Balatonfüreden és Szántódon is új üzletei nyíltak. – A hálózat bővítése, a beruházások folytatódnak, az év végéig több üzlet nyitása várható – jelezte a több mint kétezer főt foglalkoztató cég, amely 2006-os magyarországi cégalapítása óta 140 milliárd forintot ruházott be hazánkban.
Azt is elmondták, hogy mostanra a korábbiaknál jobb helyzetbe kerültek a magyar beszállítók, mivel például az élénk lakossági fogyasztásban számottevően nőtt az áfacsökkentés után a sertéshús iránti kereslet az üzletekben. – A vásárlók rendkívül kedvezően reagáltak az áfacsökkentésre, miközben az elmúlt időszakban a baromfi iránt is érezhetően nőtt a kereslet – közölte az Aldi, mely tenden-
ciát valamennyi, általunk megkérdezett áruházlánc megerősítette.
Lapunk vállalati körképéből kiderült: az eddig ismertté vált, tavalyi üzleti évről szóló jelentések alapján a magyar piacon lévő bolthálózatok növelték forgalmukat, annak ellenére is, hogy az év háromnegyed részében érvényben volt a kötelező vasárnapi zárvatartási előírás. Indokolatlan volt tehát a multik tiltakozása a kormány magyar munkavállalók érdekeit szem előtt tartó intézkedése ellen, mely korlátozta a kötelező munkavégzést a kiskereskedelemben a hét utolsó napján. A láncok kivétel nélkül a vásárlóerő – és így a fogyasztás – további bővülésére számítanak 2016-ban is.
A hipermarketek számára a napi fogyasztási cikkek piacán legerősebb versenytárssá nőtt diszkontok közül a másik nagy német gyökerű cég, a Lidl Magyarország Bt. 2015-ben nettó 283 milliárd forint árbevételt ért el, az idén pedig a gazdasági fejlődéssel arányos forgalomnövekedéssel számolnak – jelezte a Magyar Időknek az üzletlánc.
Gyarapította forgalmát és eredményét az elmúlt 18 évben mintegy 200 milliárd forintnyi beruházást végrehajtó Auchan Magyarország Kft. is. Ebből a 2015-ös pénzügyi évben 3,5 milliárd forintot költöttek olyan fejlesztések megvalósítására, mint a debreceni és a szigetszentmiklósi új üzemanyagtöltő állomások – tudtuk meg az Auchantól. Kiemelték: a tavalyi a megtérülés éve volt a cégnél, amely önfinanszírozó az itteni beruházásait tekintve. A francia anyavállalatú áruházlánc éves bruttó forgalma 2015-ben 337,6 milliárd forintra nőtt, amely az előző évi eredményekhez képest 3,6 százalékos emelkedést jelent. – A kimutatások szerint vállalatunk mérleg szerinti eredménye elérte a 2,2 milliárd forintot, és közben – folytatva az elmúlt évek tendenciáit – 0,7 százalékkal csökkentette működési költségeit – közölte az Auchan.
A Tesco Magyarország az előző üzleti évre szóló, 2014–2015-ös eredményeit tartalmazó éves beszámolóját eddig nem tette közzé, az azonban a brit anyavállalat napokban kiadott jelentéséből kiderül, hogy az idei első és második negyedévben a korábbiaknál jóval eredményesebben működött a karcsúsított óriásvállalat. Itthon a hipermarket-hálózat legdinamikusabban fejlődő üzletágának, az online bevásárlás szolgáltatás jelentős fejlődésének is köszönhető a forgalomnövekedés.
Az osztrák hátterű Spar Magyarország Kft. a tavalyi üzleti évében 488,2 milliárd forint forgalmat realizált, mely három százalékkal haladja meg a 2014. évi értéket. A Magyar Idők kérdésére elmondták: a növekvő hazai piacon újabb befektetésekre készülnek, az idén közel 23 milliárd forint értékben. Ebben megtalálható 27 áruház felújítása és öt új üzlet átadása is. A Spar a kötelező zárvatartás évében 32 millió eurót fordított beruházásokra nálunk, az elmúlt 25 év során pedig összesen 959 millió eurót költött fejlesztésekre. Azt is jelezték: a vasárnapi boltzár előtti időkben átlagban az összes forgalmuk kilenc százaléka bonyolódott a hét utolsó napján; ez a bevétel a törvény bevezetését követően sem tűnt el, hanem megjelent más napokon.