– Nézünk, mint Sanyi a moziban, miközben a kivetítőn bemutatott brókerrendszerrel én személy szerint sosem dolgoztam – fogalmazott Tarsoly Csaba tegnap a Fővárosi Törvényszéken, ahol a per tegnapi fordulóján még mindig a cég informatikai rendszerének működésére próbáltak rájönni, több-kevesebb sikerrel.
A bírónő ezúttal tanúként idézte magát a brókerrendszer „megalkotóját”, Varga Zoltánt, aki igyekezett bemutatni, elmagyarázni és válaszolni is a rendszer sajátosságairól.
– Hosszú éveken át dolgoztam a cégnek, az én szerepem a rendszer meghibásodásának orvoslása vagy fejlesztése volt. Ilyenkor ideiglenes hozzáférést biztosítottak számomra – magyarázta az ügyésznek, aki arra volt kíváncsi, hányszor kellett belenyúlnia a rendszerbe vagy átalakítania azt.
Az ügyész ezután indítványozta, hogy a programozó segítségével az informatikai rendszert vessék össze a vádiratban foglaltakkal. – Ez az ügyszám egy 300 milliós értékpapír jóváírását tartalmazza – kezdte Varga Zoltán, ám a pénz pontos útját és végállomását már még az informatikus segítségével sem sikerült lekövetni.
– Szeretném, hogy a most bemutatott, kilenc évvel ezelőtti lekérdezéseknél nemcsak azt vizsgálnánk, hogy milyen értékű volt az értékpapír, hanem hogy bemutatná valaki azt is, ki rögzítette, ki hagyta jóvá ezeket az ügyleteket, és milyen meghatalmazás szerint – csattant fel ismét Tarsoly Csaba, utalva ezzel arra, hogy a súlyos összegek felszívódásához semmi köze nincs. Kérését nem tudták teljesíteni, mert mint kiderült, a rendszer ezt nem tette lehetővé.
– A tranzakciók pontos és részletes paramétereit csak az úgynevezett üzleti naplóban jegyezték, ám ezek valójában papírfecnik voltak, amelyekért Kámory Ferenc felelt – szólt hozzá az ügy egyik vádlottja, a cég korábbi alkalmazottja.
Ezután ismét Tarsoly kért szót, kifogásolva, hogy a bemutatott anyagokat most látja először, így nem tudnak felkészülni és észrevételeket tenni. A bírónő viszont türelemre intette, mondván: a szóban forgó anyagot is meg fogja kapni.
A Quaestor-ügy 2015 márciusában pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja.