Szimbolikus jelentősége volt annak, hogy a miniszterelnök volt az utolsó külföldi vezető, aki (2016 áprilisában) találkozhatott a közelmúltban elhunyt egykori német kancellárral. Kettejük hosszú barátsága bővelkedett a szimbólumokban.
Az oggersheimi találkozót követően közös közlemény is született. A magyar kormányfő leszögezte, hogy látogatása Helmut Kohlnál nem csupán az eszmecsere célját szolgálta, hanem a tisztelet kifejezését jelentette egy olyan politikus iránt, aki nem csak Németországért és Európáért tett sokat, hanem akire Magyarország mindig számíthatott szabadságharcában, 1989/1990 után pedig az uniós tagság elérésében és az ország átalakításában. Szavai szerint azért ment el, hogy a magyarok nevében megköszönje Kohlnak mindazt, amit Magyarországért tett.
Szimbolikus volt az is, hogy a német egység kancellárjának és az európai egység építőmesterének tartott Kohllal tartott találkozó középpontjában Európa állt. Mindketten úgy vélték, hogy Európa 1945 óta egyik legnehezebb korszakát éli, és közös meggyőződésük, hogy az európai népek sorsa Európa politikai egyesülésétől függ.
Egyetértettek a menekültválság megítélésében is, azt hangsúlyozva, hogy Európa nem lehet a világban szükséget szenvedő emberek millióinak új hazája. A menekülthullámot történelmi kihívásnak nevezték a szükséget szenvedők milliói és Európa jövője szempontjából is, de hangsúlyozták, hogy Európának az érintett régiókban kell segítséget nyújtania, hogy minél több ember előtt saját hazájában nyíljanak meg a kilátások. Egyetértettek abban is, hogy a 21. században is ésszerű, megfontolt és hosszú távú gondolkodással lehet megóvni azokat az értékeket, amelyek mentén és amelyekért Európa létrejött.
A találkozóval kapcsolatban külön hangsúlyt kapott, hogy minden, elsősorban a sajtó által terjesztett feltételezéssel szemben sem Helmut Kohl, sem Orbán Viktor nem látott ellentétet nézeteik és Angela Merkel hivatalban lévő kancellár törekvései között, és a célokat tekintve teljes mértékben egyetértenek vele.
Szimbolikus jelentősége volt annak is, hogy Orbán Viktor különleges ajándékkal érkezett Kohl oggersheimi otthonába. Átadta a volt kancellárnak Kohl 2014-ben kiadott Aggodalom Európáért című könyve épp akkor megjelent magyar kiadásának példányát. A magyar kiadáshoz – Helmut Kohl felkérésére – a miniszterelnök írt bevezetőt.
Ebben arról írt, hogy a mű egy olyan legendás államférfi könyve, akinek életműve elidegeníthetetlen részét képezi Európa huszadik századi történelmének. Arra emlékeztetett, hogy a II. világháború utáni Európa történetében volt egy kivételes kegyelmi pillanat, amikor a kontinens vezető politikusai elég bátrak voltak ahhoz, hogy megragadják a Gondviselés által nyújtott esélyt, ma azonban más kegyelmi időt élünk, amelyben a bátorság inkább azt jelenti, hogy van bennük elég erő és felelősségérzet ahhoz, hogy visszarántsák a szakadék felé száguldó lovakat.
Helmut Kohl közeli bizalmasa volt a konzervatív német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi vezető szerkesztője, a magyar származású Georg Paul Hefty, aki az utolsó olyan német újságírók közé tartozott, akik még találkozhattak Helmut Kohllal. Hefty az MTI-nek felidézte, hogy Kohlt hivatali ideje alatt romantikus viszony fűzte Magyarországhoz. Becsülte a korábbi miniszterelnököket, a határnyitást vezénylő Németh Miklóst, a rendszerváltás utáni első magyar kormányfőt, az európai irányt választó Antall Józsefet. Szavaiból ugyanakkor kitűnt, hogy Orbán Viktorhoz különleges kapcsolat fűzte.
Ez a viszony több évtizedes múltra és több állomásra tekintett vissza. Helmut Kohl kancellárként első ízben 1992 novemberében még Bonnban fogadta Orbán Viktort, aki akkor a Fidesz frakcióvezetője volt. A fő téma pedig a Magyarországnak az Európai Unió elődjével, az Európai Közösséggel (EK) kötött társulási szerződésének németországi ratifikálása volt. Kohl már akkor támogatásáról biztosította a visegrádi országok EK-belépésének feltételrendszerét.
1998 májusában Bonnban Orbán Viktor már a választásokon győztes Fidesz elnökeként és a miniszterelnöki tisztség várományosaként tájékoztathatta Helmut Kohlt a jobbközép kormány célkitűzéseiről. A kancellár biztatta őt, hogy az országnak legyen elképzelése az unión belüli helyéről, és ne kívülről várjon recepteket.
1998 novemberében szintén Bonnban Kohl volt kancellárként az akkor már kormányfő Orbán Viktornak arra tett ígéretet: minden politikai és erkölcsi súlyát latba veti annak érdekében, hogy az EU bővítése mielőbb végbemenjen és a csatlakozásra alkalmas tagjelöltek, köztük Magyarország bekerüljenek az unióba.
Mindezt Kohl megismételte 2000 szeptemberében Budapesten, hangsúlyozva, hogy Európa torz marad, ha Magyarország nem válik részévé. Látogatásának szimbolikus jelentőséget adott az a tény, hogy Orbán Viktor Milleniumi Emlékéremmel tüntette ki a német kereszténydemokrata politikust, aki 1982-től 1998-ig, tizenhat éven át volt Németország első számú vezetője.
A magyar kormány a keresztény állam megalapításának ezredik évfordulója alkalmából hozta létre a kitüntetést olyan – nem több mint tíz – külföldi állampolgár számára is, akik sokat tettek azért, hogy Magyarország szabad, független és demokratikus országként lépjen át az új évezredbe.
Helmut Kohl – akinek emlékére szombaton Strasbourgban európai gyászszertartást rendeznek – elsőként vehette át a Milleniumi Emlékérmet.