Elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) – így nevezték el azt az átfogó egészségügyi informatikai rendszert, amelyet mintegy tízmilliárd forintos uniós támogatásból fejlesztettek ki az elmúlt években, és amelyhez egyelőre kísérleti jelleggel, a tervek szerint június 1-jétől, 15 kórház, a vonzáskörzetükben lévő 30 háziorvosi rendelő és ugyanannyi patika csatlakozik.
A teljes rendszer várhatóan fokozatosan, 2017 végére áll fel, azt követően minden közfinanszírozott egészségügyi intézménynek, így a mentőszolgálatnak, a fogászatoknak, másoknak is kötelező lesz csatlakozni hozzá. A már éles rendszer segítségével azután az ügyfélkapun keresztül bárki visszakeresheti, lementheti vagy akár ki is nyomtathatja a zárójelentéseit, leleteit, s a krónikus betegeknek sem kell majd többdossziényi egészségügyi dokumentumot magukkal vinniük, amikor például felülvizsgálatra mennek. Az egyik fő cél, hogy amikor valaki bekerül egy kórházba, szakrendelőbe vagy kihívják hozzá a mentőt, az orvos elegendő és megfelelő adattal rendelkezzen róla ahhoz, hogy a számára legmegfelelőbb terápiát a lehető legrövidebb idő alatt megállapíthassa. Azonnal lekérdezhetők róla a legszükségesebb egészségügyi alapadatok, s a vércsoportjára, a krónikus betegségeire, az esetleges gyógyszerérzékenységére vonatkozó információk is hozzáférhetők lesznek külön modulban.
Az adatokhoz a különféle szolgáltatók az elképzelések szerint különböző szintű hozzáférést kapnak, végzettségüknek és intézményi szerepkörükhöz rendelt jogosultságaiknak megfelelő tartalommal, így elméletileg nem kell attól tartanunk, hogy az összes egészségügyi dolgozó számára nyitott könyvvé válik az egyébként igencsak bizalmas adatainkat tartalmazó adatbázis. A másik oldalról is biztosítják azonban a rendszert, ennek alappillére az úgynevezett digitális önrendelkezés. Ez azt jelenti, hogy bárki megtilthatja, hogy az egészségi állapotával, illetve az ellátásával kapcsolatos információkat egy harmadik fél is láthassa. Erre szintén az ügyfélkapun belépve, az ágazati portálon keresztül, illetve a kormányablakok ügyintézőinél lesz lehetőség. Beállíthatóvá válik, hogy a rendszer értesítést küldjön új adatok bekerüléséről, valamint amennyiben valaki indokoltnak érzi, korlátozásokat határozhat meg a lekérdezőre vagy egyes adatokra vonatkozóan.
Az esetleges külső támadások elleni védelem érdekében az EESZT a legmagasabb, ötös biztonsági szintű védelmet kapja. Az adatbázisokat megduplázzák és földrajzilag is elkülönítik. A személyes adatok védelmét fokozza, hogy azokat az adatbázisokban speciális számsorok helyettesítik majd, és kifejezetten az adatvédelmi biztonságot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság garantálja.
Az egyik legismertebb hazai egészségügyi adatvédelmi szakértő, Alexin Zoltán mindezek ellenére úgy látja: az új adatbázissal végképp kiüresedik majd az orvosi titoktartás fogalma, és az egészségügyi adatok az eddiginél is nagyobb veszélybe kerülnek. A szegedi egyetemi tanár szerint miközben az adatkezelési alapelvek szerint minimális adatokat kellene a lehető legrövidebb ideig kezelni, addig itt minden egészségügyi adat bekerül a rendszerbe, az elhalálozás után is még öt évig. Ráadásul, mivel az egyéb jogszabályok semmilyen valódi gátat nem biztosítanak az egészségügyi adatok felhasználásának, azokhoz Magyarországon már most is akadálytalanul hozzáférhetnek az igazságügyi és az államigazgatási szervek is.