A testület nem kis megrökönyödésére a meghívott Medgyessy Péter megjelent az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén, ahol az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) februárban nyilvánosságra hozott metrójelentését vizsgálták. Nagy esemény az ilyesmi a bizottság életében.
A volt kormányfő azt mondta: eljött, mert ő „tiszteli a demokrácia intézményeit”. (Értsd: nem akkora bunkó, mint a három másik „demokrata” – Demszky Gábor, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon –, aki a füle botját sem mozdította a meghívásra.) Más kérdés, hogy a bizottság ezzel együtt sem lett okosabb, Medgyessy ugyanis, bár kétségkívül beszélt, nem sokat mondott. Azt magyarázta: ha történtek is szabálytalanságok, azokról ő nem tudott, személyes felelőssége pedig nem lehetett. Cégének amúgy sem az volt a feladata, hogy befolyásoljon bármiféle döntést, csupán az, hogy felkészítse a megbízót, hogyan kell megnyerni a tendert. Megtudtuk, szegény még a díjazását (600 000 euró) is csak a legvégén kapta kézhez.
Mellesleg, árulta el bizalmasan, az OLAF-jelentést nem kell túl komolyan venni, az utóbbi években elég sokat tévedett a hivatal, gyenge lábakon állnak ezek a vádak. Egyébként sem feltételezi, hogy bárki sáros lenne ebben az ügyben, főleg nem Demszky. Ugyan már! Mindenesetre – tette hozzá kissé feddőleg – a kormánynak most kutyakötelessége kiállni az ország érdekeiért, ki kell harcolnia, hogy keveset vagy semmit se fizessünk vissza azokból az uniós pénzekből.
A legviccesebb az volt, amikor a kérdésre – Miért mondta 2004-ben, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel? – Medgyessy azt válaszolta: „Akkoriban elég felzaklatott állapotban voltam.”
Pedig ez volt az egyetlen mondata, amit országlása során hitelesnek éreztem. Most ez a hitel is lejárt.