Öt éve folyamatosan emelkedik a benyújtott alkotmányjogi panaszok száma, és 2013-hoz képest megduplázódott 2016-ra – erről beszélt Sulyok Tamás (képünkön), az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az MTI-nek annak kapcsán, hogy a testület tagjai több nemzetközi találkozót tartottak az elmúlt időszakban, köztük a magyar–magyar párbeszéd jegyében határon túli magyar alkotmánybírákkal közös kerekasztal-megbeszélésen vettek részt Szegeden.
A rendezvény témája a tisztességes eljáráshoz, különösen az anyanyelv használatához és jogi képviselethez való jog alkotmánybírósági gyakorlata volt Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Magyarországon.
Az elnök az Ab fél évtizede kialakított új hatásköreiről kifejtette: a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az alaptörvény lehetővé tette, hogy a jogkeresők alapvető jogaik sérelme esetén az Alkotmánybírósághoz forduljanak közvetlen jogorvoslatért.
Az Ab elnöke arról számol be: a tavaly benyújtott 901 alkotmányjogi panaszból 689 valódi alkotmányjogi panasz volt. 2012 és 2017 első féléve között mintegy 9500 magánszemély, illetve szervezet fordult az Ab-hoz, továbbá 452 bíró kezdeményezett eljárást, az ombudsman 59 alkalommal, a parlamenti képviselők egynegyede 19 alkalommal nyújtott be indítványt az elmúlt öt évben. Ez idő alatt az ügyek átlagos átfutása fél évre csökkent, az alkotmányjogi panaszoké pedig 200 nap.
Sulyok Tamás jelezte: a napokban új, angol nyelvű alkotmánybírósági hírlevelet indítanak, hogy a külföldi szakemberek is rendszeres tájékoztatást kaphassanak az Ab működéséről, alaptörvény-értelmezéseiről.