Nem árt felidézni, hogy Bernd Storck menesztése után 2017. október 30-án az MLSZ Georges Leekensszel kötött szerződést, nyilván nem azzal a szándékkal, hogy hét és fél hónappal később szerződést bontson az idős belga szakemberrel. De a három vereség és egy döntetlen, továbbá a kilátástalan játék nyomán nem maradt más lehetőség: június 19-én a kapitányt már Marco Rossinak hívták, aki szeptember 8-án dirigálja első válogatott meccsét, Tamperében Finnország ellen, a Nemzetek Ligája C osztályának nyitányán.
Sokan úgy vélik, a Leekensnek adott 230 nap elpocsékolt idő volt, ha novemberben rögtön Rossit bízzák meg a válogatott irányításával, akkor a Honvéddal tavaly bajnokságot nyerő, a Dunaszerdahely együttesét idén a szlovák Fortuna Liga harmadik helyére vezető olasz tréner most már négy felkészülési találkozó tapasztalataival a jegyzetfüzetében hirdethetne keretet.
A magyar szurkolók által talán legnagyobb érdeklődéssel várt kérdés, a Chicago Fire-t erősítő Nikolics Nemanja kerettagsága – sajnos – nem kérdés. Niko többször is kijelentette, klubjára és gyarapodó családjára – jön a harmadik gyerek! – összpontosít, s álláspontjához változatlanul ragaszkodik. Nikolics nélkül nem sok választási lehetősége marad Rossinak a csatársorban: Szalai Ádám és Eppel Márton.
Előbbi a Bundesligában, a Hoffenheimben futballozik, a Kaiserslautern ellen 6-0-re megnyert DFB-kupameccsen kezdő volt, utóbbi pedig a Kajrat nemzetközi kupameccsein szórta a gólokat.
A középpályán két játékos kirobbanthatatlan: Kovács István és Kleinheisler László. A „kis Kokó” az eddigi öt bajnoki fordulóban és a Mol Vidi Európa-liga-menetelése során csapata kiemelkedő játékosa volt. Minapi beszélgetésünk során meghatottságtól elcsukló hangon beszélt arról, mekkora boldogságot jelentene számára, ha négy év után újból, hatodik alkalommal magára húzhatná a válogatott mezét. Kleinheisler Asztanában remekel, egy hónapja a Midtjyllandnak lőtt két bombagóljának csodájára jártunk.
Akik még meghívót kaphatnak: Kalmár Zsolt, esetleg Vida Kristopher Dunaszerdahelyről. Holman Dávid, a Slovan Bratislava középpályása szintén jó ismerőse a kapitánynak a Fortuna Ligából, de ő mintha elvesztette volna a motivációját az utóbbi időben. A jobboldali futó szerepköre alighanem Lovrencsics Gergőé lesz, szélsőként Varga Roland, Sallai Roland, Németh Krisztián és Stieber Zoltán is szóhoz juthat.
A védelem a csapat Achilles-sarka: Rossi esküszik a 3-5-2-es felállásra, annak idején a Honvédban is három védővel játszott – unásig gyakoroltatta ezt a formációt a csapattal, s ennek is volt köszönhető a 2017-es bajnoki cím –, csakhogy a magyar játékosok a négyvédős formációhoz szoktak hozzá; kockázatos lenne mindjárt tétmeccsen szakítani a hagyománnyal.
Pedig a Guzmics, Vinícius, Kádár trió adott lenne, a széleken a két „wingbackkel”, Lovrencsiccsel és Tamás Krisztiánnal vagy Korhut Mihállyal, már ha utóbbinak lesz klubja. Kádárról remek hírek érkeznek Kijevből, a márkás ukrán klub vezéregyéniségévé nőtte ki magát, a nyáron a Zenit nyolcmillió euróért akarta vinni, de Igor Szurkisz, a Dinamo elnöke nem adta. Kapusposzton nincs kérdőjel, Gulácsi Péter helye megingathatatlan.
Végül idézzük fel azt a két axiómát, amely a Rossi-filozófia alapja. Egy: csak az a játékos jöhet számításba a keret összeállításánál, akinek van klubja és ott rendszeresen játszik is. Ez az a kritérium, amelynek hiánya Dzsudzsák Balázst, a 96-szoros válogatott csapatkapitányt automatikusan kizárja a keretből. Kettő: a tehetség nem elég, az illető feltétel nélkül hajlandó legyen vérét és életét adni a nemzeti színekért, függetlenül attól, hány percet kap a pályán.
Döme Rossi pártján
Détári Lajos – kevesen tudják – Rossi klubtársa volt Frankfurtban, csakhogy egy évtized eltéréssel. „Dárdai Pál óta végre olyan szakembert neveztek ki a válogatott élére, aki már letett valamit az asztalra, és élvezi a szurkolók támogatását – fogalmazott Döme. – Remek kapcsolatban vagyok Rossival, drukkolok neki, hogy kitartson az elvei mellett, és csak az kapjon meghívót, akinek van csapata és rendszeresen játszik is. Nem hiszem, hogy Rossi be meri vállalni a háromvédős rendszert, ennek begyakoroltatása túlságosan időigényes. Kíváncsi vagyok az új kapitány első keretére: szerintem az eddig érthetetlenül mellőzött Kalmár Zsolt neve ott lesz a névsorban. És nem lennék meglepve, ha Rossi bajnokcsapatából, a Honvédból meghívná Gazdag Dánielt vagy Zsótér Donátot, aki meghatározó emberré nőtte ki magát Újpesten.” (Sz. L.)