A szentek kultuszának rendszerint vannak jól látható jelei. A liturgikus tisztelet szabályozott formái mellett minden esetben megjelenik a magánáhítat. Elég ellátogatni Szent Ferenc vagy Szent Antal sírjához, mindig nagy tömeg imádkozik előtte, próbálja megérinteni a vasrácsot vagy a sírkövet. Mindszenty József tiszteletének is jól látható jelei vannak az esztergomi bazilika altemplomában: ha valami különleges okból senki nem imádkozna is a sír előtt, mindig friss koszorúk és virágok, égő gyertyák és hálatáblák mutatják, hogy a boldoggá avatás elhúzódása ellenére is eleven tisztelete van az 1975-ben elhunyt, sokat szenvedő esztergomi főpásztornak. A bebörtönzött és megkínzott érseket az egész világon ismerik, Magyarországon annak ellenére sem merült feledésbe a neve, hogy a rendszerváltásig a hatalom képviselői és a hivatalos történészi narratíva emberei mindent megtettek befeketítésére és/vagy jelentőségének kisebbítésére.
Tagadhatatlan, hogy Mindszenty József tiszteletéről a nyomtatásban megjelent írások alapján is nyerhetünk képet. Erre tett kísérletet Mészáros István Mindszenty – Egy „kultusz” a XXI. században című, 2005-ben megjelent kötetében, amely Mindszenty-bibliográfia, de tartalmazza a negatív Mindszenty-képet erősítő publikációkat is, röviden összefoglalva az írások tartalmát. Hévizi Sára és Kiss Gabriella most megjelent gyűjtése, az Egy szentéletű ember – Mindszenty-tisztelet 1975-től napjainkig megjeleníti Mészáros István bibliográfiáját, de a szerzők kiegészítik azt a 2005 utáni írásokkal.
Számomra a legérdekesebb része e gyűjtésnek a nyolcvanas évek Mindszenty-cikkei. A Magyarországon megjelent írások kivétel nélkül a bíboros „ellentiszteletét” mutatják. Sok név ismerős lehet a kor történetével foglalkozók számára. Gergely Jenő és Balogh Sándor írásai nem okoznak meglepetést. Arra viszont valószínűleg már kevesebben emlékeznek, hogy 1983-ban Glatz Ferenc is írt egy Mindszentyvel kapcsolatos sajátos szöveget a Históriában. Vagy hogy a mindenhez értő Lengyel László az Élet és Irodalomban tett bizonyságot a katolikus reakcióval szemben megmutatkozó éberségéről. Izsák Lajos viszont 1985-ben egyenesen a Századokban bizonygatta, hogy Mindszenty maga tehetett a bebörtönzéséről, talán még a megkínzását is provokatív viselkedésének köszönheti.
A Mindszenty-tisztelet mellett létezik ugyanis nagyon erős Mindszenty-gyűlölet, amelynek mélyén magának a katolikus hitnek a gyűlölete áll. Ezért kár lenne azt gondolni, hogy a Mindszenty-ellenesség eltűnt a szocializmus bukásával. Talán csak annyira rendült meg, amennyire elvesztette financiális és eszmei támogatását. De Aczél Endrétől Del Medico Imréig sokan támadták még néhány évvel ezelőtt is a bíborost, és biztosan napjainknak is megvannak az önkéntes és hivatásos gyűlölködői.
Hogy ezek a megnyilvánulások a Mindszenty-tisztelet részét képezik? Közvetett módon valószínűleg igen. De bármennyire érdekesek is ezek a bibliográfiai tételek, a címében Mindszenty tiszteletének bemutatását ígérő könyvbe nem kellene fölvenni a bíborost támadó vagy egyenesen gyalázó írásokat. Ezek inkább másik, szintén érdekes bibliográfia részét jelenthetnék.
Az is megfontolandó, hogy 2018-ban a nyomtatott Excel-változat helyett inkább szabadon elérhető, de a jelen kötetnél teljesebb, több – valamennyi országos és vidéki – napilapot, a jelentős folyóiratokat szemléző és folyamatosan bővíthető, javítható nyilvános adatbázis lenne célszerű. És ha a cím a „Mindszenty-tisztelet” formát használja, akkor nem szorítkozhat csak a hazai megjelenésekre.
De ha már közzététel tekintetében a nyomtatott változat mellett döntöttek a szerzők, könnyebb papírra kellett volna nyomtatni legalább a táblázatokat, hogy ne szakadjanak le a könyvespolcok a többkilós, de fölöslegesen vastag könyv alatt. Apróság, de ilyesmire érdemes figyelni. Mint ahogyan a megjelenésre is. Nemhiába alakult ki a könyvnyomtatás története során a címnegyedív.
Az olvasót, a vásárlót – és a könyvtárosokat is – segíti, ha a szokásoknak megfelelő adatokat tartalmazza.
(Hévizi Sára–Kiss Gabriella: Egy szentéletű ember. Mindszenty-tisztelet 1975-től napjainkig. [A Magyarországi Mindszenty Alapítvány ünnepi kiadása Brenner János boldoggá avatása alkalmából, 2018.] Ármegjelölés nélkül)