Eljött az ideje, hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek a határvédelemre fordított pénzekről, ugyanis Magyarország több mint egymilliárd eurót költött az európai határok megvédésére. Ezzel nemcsak magunkat, hanem Európát is védjük – közölte Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt sürgette, hogy az EU térítse meg ennek legalább a felét.
Az egynapos uniós csúcs apropóján a kormányfő az egészen abszurd javaslatok között említette a felvetést, hogy az Európai Parlament (EP) helyeinek szétosztásánál ne csak az EU-állampolgárokat, hanem a migránsokat is vegyék figyelembe – írta a távirati iroda.
– Magyarország számára ez nem fogadható el, hiszen az Európai Unió az európaiaké és az európai állampolgároké – jelentette ki Orbán, akinek az a javaslata, hogy az unió vezesse be az úgynevezett piros lap eljárást, amellyel nőne a nemzeti parlamentek szerepe, és jogot kapnának arra, hogy leállítsák az Európában zajló vitákat, ha úgy érzik, hogy azok egy adott ország nemzeti érdekét sértik.
Brüsszelben kiderült: a tagállamok többsége ellenzi a csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását, azaz a jövő évi EP-választások eredményétől függetlenül tervezik megnevezni jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára.
Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta, a visegrádi országok nem támogatják a csúcsjelölti rendszert. Hasonlóan vélekedett Mark Rutte holland kormányfő is.
Sebastian Kurz osztrák kancellár viszont azt mondta, mindig is pozitívan tekintett a rendszerre, és kiáll az álláspontja mellett. Az EP két legnagyobb frakcióját adó Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja támogatja a csúcsjelölti rendszert – közölték.
Brüsszelben a most következő időszakban az unió 2020 és 2027 közötti hétéves keretköltségvetése lesz a fő tét, s ennek részeként legkésőbb jövőre az is kiderül, mennyi pénzre számíthatnak a jövőben a kelet-közép-európai országok.
De nem alakult ki pénteken egyetértés az EU-tagállami vezetők között azon német javaslatokat illetően, amelyek értelmében az uniós támogatások elosztásában a szolidaritási és a jogállamisági elvek betartásának is tükröződnie kellene.
Ez azt jelentené, hogy EU-pénzeket vonnának meg azoktól az országoktól – így hazánktól vagy Lengyelországtól –, amelyek nem fogadnak be migránsokat, illetve Brüsszelben aggályosnak tartják a belpolitikai folyamataikat a demokrácia szempontjából. Korábban a magyar és a lengyel kormány is tiltakozását fejezte ki a tervezettel kapcsolatban.
Mindenesetre a német EU-biztos tegnapi lapnyilatkozata alapján arra lehet számítani, hogy növekszik majd a nyomás Budapestre és Varsóra. „Aggodalmat kelt az Európai Bizottságban Lengyelország és Magyarország a menekültelosztási kvótával és a jogállamisággal kapcsolatban” – mondta Günther Oettinger a Süd-deutsche Zeitungnak.
Mint fogalmazott, az Európai Bizottság egy olyan javaslaton dolgozik, amely szerint feltételekhez kellene kötni az uniós beruházási programokat. Inge Grässle, az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa ennél is élesebben fogalmazott.
Mint a Südwestrundfunk német regionális médiatársaságnak elmondta, elviselhetetlen, hogy éppen Lengyelország és Magyarország mutatkozik különösen engedetlennek a közösségi jog és az uniós normák betartásában, mindig arra kényszerítve a többieket, hogy „megrendszabályozzák” őket.
Szavai szerint Varsó kapja a legtöbb pénzt az EU költségvetéséből, Budapest pedig egy főre vetítve a legnagyobb kedvezményezett. Az EU-csúcs előtt egyébként Orbán Viktor miniszterelnök maga is beszélt Brüsszelben Merkel kancellárral, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, továbbá mások mellett Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök és Dalia Grybauskaité litván államfő társaságában.
Rutte, mint az egyik legnagyobb nettó befizető EU-tagállam miniszterelnöke, elmondta: lát bizonyos előnyöket a német javaslatban, de a kérdést szerinte alaposan meg kell vizsgálni.
Hozzátette, kormánya elsősorban az alapján osztaná el a strukturális alapokból származó pénzeket, hogy a támogatásokkal elérhetők-e a kívánt célok, a szükséges változások. Kurz – mint egy szintén nettó befizető ország kormányfője – hangsúlyozta: alapvetően meg tudja érteni, hogy bizonyos feltételeket szabjanak.
– Csak annyit kérnék: ne mindig a menekültekre fókuszáljunk, a szolidaritás jóval többről szól a menekültek befogadásánál – fogalmazott.
Grybauskaité azon véleményének adott hangot, hogy ezen uniós alapok egyetlen céljának az EU szegényebb tagállamainak integrálása kell hogy legyen. A német javaslatot Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök is bírálta.
– Végső soron kiket fognak megbüntetni? Nem a kormányokat, hanem az állampolgárokat – mondta. Antonio Tajani, az EP olasz elnöke szerint meg kell fontolni a felvetést.