Menyhárt József beszédében felidézte a felvidéki magyar párt fennállásának néhány fontos állomását, és méltatta az MKP volt vezetőit. A volt elnökök közül Csáky Pált és Berényi Józsefet említette, rámutatva: ők olyan vezetők voltak, akik egyben tartották a közösséget, és képesek voltak arra, hogy akkor hozzanak döntéseket, amikor kell, még akkor is, ha ezek sokszor nem voltak könnyű döntések.
Az MKP vezetője szólt a pártban 2016-ban lezajlott tisztújításról, amikortól – mint fogalmazott – „egy csapatba került a hagyomány és a nóvum”, majd beszélt az azóta elért eredményekről és a célkitűzésekről. Előbbiek között említette a Felvidék gazdaságfejlesztési programját, a magyar állami támogatással megvalósuló Baross-tervet, az óvodafejlesztési programot, a sikerrel megvalósított aláírásgyűjtéseket, valamint – a ma7 médiacsalád létrehozására utalva – azt is, hogy sikerült médiát adni a felvidéki magyar közösségnek. Az eredmények kapcsán rámutatott: az anyaország nem engedte el a felvidéki magyarság kezét, s ezt magának a közösségnek is meg kell mutatni.
Menyhárt az előttük álló feladatok között említette a novemberi helyhatósági választásokat, ahol – mint mondta – az a cél, hogy minél több polgármestert és önkormányzati képviselőt szerezzenek a felvidéki magyar közösségnek, valamint a jövő évi államfőválasztást is, amelyen az MKP-nak ismét saját jelöltje lesz.
A célkitűzésekre utalva hangsúlyozta: a felvidéki magyarság dolga a folytonosság és a továbbhaladás. Leszögezte: „tudjuk mi a dolgunk, mi vagyunk a magva a felvidéki magyarságnak”.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos beszédében kiemelte: az első egységes nemzetiségi alapon szerveződő párt létrejöttével a felvidéki magyar közösség azt üzente, hogy él és élni akar. Hangsúlyozta: az MKP ezután meghatározó alakítója lett a felvidéki magyarság két évtizedének, s amíg hisznek és bíznak benne, addig ez így is marad.
A miniszteri biztos a nemzetpolitikai intézményrendszer kialakításáról és a külhoni magyar területeken megvalósításra kerülő programokat példaként felhozva elmondta: Magyarország kormánya 2010 óta minden erejével azon van, hogy erősítse a külhoni magyar közösségeket.
„A mi célunk és érdekünk az, hogy a határon túli erős, felelősségteljes, a saját sorsukról dönteni képes közösségek éljenek, amelyek élén olyan vezetők állnak, akik tudják, mi a jó a közösségnek (…) mi úgy látjuk, hogy az MKP ennek a tudásnak a birtokában van, ezért a magyar kormányra, ahogy eddig, úgy a jövőben is számíthatnak” – szögezte le Szilágyi Péter.
A kongresszuson felszólalt az MKP két korábbi elnöke. Csáky Pál, az MKP jelenlegi európai parlamenti képviselője a párt fiataljaihoz szólva azt mondta: ha majd azok a „rossz árnyak eltűnnek a süllyesztőben”, akik 2009-ben szétszakították a pártot, nekik, fiataloknak kell majd újravarrniuk a magyar egységet, de azt csakis tiszta értékekre, a közösséggel szembeni elkötelezettségre lehet építeni.
Berényi József, az MKP elnökségi tagja, a párt korábbi elnöke beszédében az elmúlt néhány év eredményeit idézte fel, köztük kiemelt helyen említette a Dél-Szlovákia felzárkóztatását célzó dokumentumot, amelyben megfogalmazták a területi önkormányzatiság igényét. Az önkormányzatiság megvalósítása nem feszültségszítást, hanem a magyarság megmaradását célozza – szögezte le.
A Csallóköz központjának számító város művelődési központjában megrendezett, egész napon át tartó ünnepi kongresszuson mintegy ötszázan vettek részt, a felvidéki magyar párt küldöttein kívül magyarországi és külhoni magyar területekről érkezett vendégek, felvidéki magyar szervezetek, valamint különböző szlovák pártok képviselői.
Menyhárt József lesz az MKP államfőjelöltje
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke lesz a felvidéki magyar párt államfőjelöltje a jövő tavasszal sorra kerülő szlovákiai államfőválasztáson – jelentették be az MKP ünnepi, megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett kongresszusán Dunaszerdahelyen szombaton.
A kongresszus 200 küldöttjéből az államfőjelölt-választáson 173-an voltak jelen, ők mindannyian Menyhárt József jelölését támogatták.
„Az MKP olyan jelöltet állított, aki magyar jelölt, és nem csak szlovák állampolgár” – jelentette ki Menyhárt József a kongresszus végén tartott sajtótájékoztatón. Ezzel a politikus arra utalt, hogy néhány napja a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt elnökének és államfőjelöltjének, Bugár Bélának a kampányindító sajtótájékoztatóján annak stábja hangsúlyozott: Bugár nem magyar elnökjelöltként indul, hanem mint szlovák állampolgár.
Menyhárt József rámutatott: jelölése és az, hogy az MKP államfőjelöltet indít, azt is jelzi, hogy úgy érzik: a felvidéki magyarok nagyobb hányada ugyan nem akarja a jelenlegi kormányt, de nem kér az Andrej Kiska által képviselt politikából sem. Hozzátette: az MKP döntéseiben eddig mindig a jó oldalon maradt, s a jövőben is ezt akarják képviselni.
Menyhárt egy, az általa várt eredményt firtató újságírói kérdésre azt mondta: jövőre több jelölt küzd majd a magyar szavazatokért, mint 2014-ben, ugyanakkor ő azzal lenne elégedett, ha sikerülne megközelítenie a Bárdos Gyula által szerzett voksok számát.
A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy az MKP a november 10-i helyhatósági választáson 309 polgármesterjelöltet és 2208 önkormányzati képviselőjelöltet indít.
Menyhárt József még államfőjelöltté választása előtt a párt ünnepi kongresszusán azt hangsúlyozta: a felvidéki magyarságnak az a dolga, hogy továbbmenjen, és megtartsa a folytonosságot, az MKP pedig tudja, mi a dolga, mert ők a „felvidéki magyarság magva”.
Szlovákiában 2019 márciusában választanak köztársasági elnököt, az ország történetében ez már az ötödik közvetlen államfőválasztás lesz. Szlovákia történetében az MKP volt az első etnikai alapon szerveződő párt, amely saját jelölttel indult az államfőválasztáson 2014-ben. Az MKP államfőjelöltje akkor Bárdos Gyula, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális-közéleti szervezet, a Csemadok elnöke volt, aki – a helyi magyar közösség lélekszámát tekintve – jó, 5 százalékot meghaladó eredményt ért el a megmérettetésen.
A jövő évi szlovák államfőválasztáson a Most-Híd is indít jelöltet, Bugár Bélát, a vegyes párt elnökét, amit még nyáron jelentettek be. A legerősebb szlovák kormánypárt, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) eddig nem jelentette be, hogy kit indít az államfőválasztáson, a jelenlegi államfő, Andrej Kiska viszont már jelezte: nem jelölteti újra magát.