Ezentúl látható helyen kell kifüggeszteni a bajor közhivatalokban a vallási-kulturális identitás jelképének számító keresztet, ám a kormány arról nem rendelkezett, hogy méretre vagy stílusra milyen szimbólumhasználatot vár el.
A német „dienstgebäude”, azaz közhivatal szó szintén összezavarta a bajorokat, ugyanis ebbe a – meglehetősen széles – kategóriába nemcsak az állami hivatalok, de az egészen apró adminisztratív irodák is beletartoznak. Így történhetett, hogy német sajtóforrások szerint tegnap még jó pár bajorországi közintézményről hiányoztak az elvárt keresztek.
– Még mindig beszerzés alatt állnak – nyilatkozta a Deutsche Wellének a müncheni rendőrkapitányság szóvivője, utalva arra, hogy csak a nagyvárosban több mint ötven rendőrségi épületet kell felszerelni a vallási jelképekkel. A kihelyezési kötelezettség alól az egyetemek és főiskolák, a múzeumok és a színházak felmentést kaptak, számukra „csupán” ajánlott a keresztek használata.
Utóbbi nem véletlen: a Markus Söder vezette bajor kormány épp a diákság és a liberális művészvilág részéről kapott kemény kritikát az intézkedés miatt. A Bajor Szépművészeti Akadémia vezetője például úgy fogalmazott, nincsen kifogásuk semmiféle kereszttel szemben, de azokat ott kell kifüggeszteni, ahová tartoznak: a templomban.
A keresztvita jól tükrözi a mai Németország talán legégetőbb, a kulturális és vallási önazonosságra vonatkozó kérdését. Bajorország a 2015-ös migrációs válság egyik elszenvedőjeként idegenek százezreit volt kénytelen befogadni, így nem véletlen, hogy a többségében katolikusok lakta tartományban mindennapos a „Németországhoz tartozik-e az iszlám?” kérdés.
Utóbbira Angela Merkel kancellár idén márciusban egyértelmű igennel felelt. Mint fogalmazott, az országban élő muszlimok vallása is az ország része. A bajor vezetés ezt nyilvánvalóan megkérdőjelezi, Markus Söder miniszterelnök a kötelezettség bejelentésekor leszögezte: a kereszt kifüggesztése nem ellentétes az állam vallási semlegességének elvével, mert a kereszt nem egyszerűen egy vallás, hanem a bajor kulturális identitás jelképe.
Az októberben esedékes bajor tartományi választások fokozzák az integrációs ügyek súlyát, hiszen a friss felmérések szerint a Keresztény-
szociális Unió (CSU) egyre több szavazót veszít az Alternatíva Németországnak párt javára. Maguk a bevándorlásellenesek is bírálták a kormánypárt intézkedését, mondván, a CSU részéről választási eszközként használják a kereszteket, ahelyett, hogy valódi lépésekkel védenék a konzervatív értékeket.