Számos betegség oka, hogy a szervezet nem termel elegendő mennyiségű, a működéséhez alapvető jelentőségű vegyületet. Erre példa az anyagcsere-folyamatok szabályozásában fontos szerepet játszó inzulin néven ismert hormon. Cukorbetegeknél az inzulinhatás csökkent vagy hiányzik, emiatt a szervezet sejtjei nem képesek a vérből a cukrot felvenni, ezért „éheznek”. Az 1980-as évek elejéig az inzulint szarvasmarha vagy sertés hasnyálmirigyéből vonták ki. Egy átlagos inzulinkezelésre szoruló cukorbeteg húsz év alatt hozzávetőlegesen 4000 sertés vagy 600 szarvasmarha hasnyálmirigyét „használta” el – olvasható a Házipatika.com-on. Azóta megjelentek az új generációs inzulinok.
Korábbi kísérletek igazolták, hogy a géntechnológiával módosított kecskékkel, nyulakkal és csirkékkel az ember számára fontos anyagok állíthatók elő. Lissa Herron edinburghi kollégáival a közelmúltban emberi fehérjét kódoló gént illesztett a csirke DNS-ébe. A szárnyas génjének e szakasza a tojásfehérje egyik összetevőjének létrejöttéért felel. A génszerkesztett csirke tojásának elemzéséből az derült ki, hogy abban viszonylag nagy mennyiségben volt a kérdéses emberi fehérje.
A skót intézmény csapata két olyan vegyületre összpontosított, amely az immunrendszernek nélkülözhetetlen: az egyik erőteljes vírus- és rákellenes hatású, a másik a sérült szövetek gyógyulását serkenti. A kutatók úgy vélik, hogy belátható időn belül ezzel az eljárással kereskedelmi mennyiségben állíthatnak elő hatóanyagokat.
„A csirkék nem szenvednek, éppen ellenkezőleg, a farmokon tartott állatokhoz viszonyítva egyenesen kényeztetik őket – mondta a BBC-nek Lissa Herron. A csirkék külső kinézetre teljesen hagyományos tojást tojnak. A génmódosítás nem befolyásolja az egészségüket, mindent úgy tesznek, ahogy normális társaik. „A csirkék hatóanyag-termelése 10–100-szor olcsóbb lehet a gyógyszergyárakénál” – mondta Herron. A legnagyobb megtakarítás abból adódik, hogy a csirkefarm létrehozása sokkal olcsóbb, mint egy steril körülményeket biztosító gyógyszergyár felépítése.
A kutatók szerint három tojás elegendő egy adag gyógyszer előállításához, és mivel egy csirke évente akár 300 tojást tojik, kellően nagy számú szárnyassal kereskedelmi mennyiségű hatóanyag készíthető. A kutatók 10-20 évre teszik azt az időt, mire az ígéretes laboratóriumi kísérletekből a patikákban kapható termék lesz. Azt mondják, a haszonállatok egyes betegségei ellen is bevethető ez a módszer. Olyan gyógyszerek hozhatók létre, amelyekkel helyettesíthetők az antibiotikumok. Ezzel a megoldással csökken az új antibiotikum-rezisztens szuperbaktériumok kialakulásának az esélye.
Helen Sang, az edinburghi Roslin Intézet munkatársa a túlzott várakozásokat lehűtve arra hívta fel a figyelmet: szó sincs arról, hogy már most csirkék tojásaiban termelnék az embereknek szükséges vegyületeket, a tanulmány pusztán egy ígéretes lehetőségre hívta fel a figyelmet.