Az Európai Unió Bíróságának november 7-i ítéletéből az olvasható ki, hogy Magyarország stratégiát váltott az ügyben: nem feltétlenül a pert akarta megnyerni, hanem mozgásteret akart teremteni magának arra, hogy az egységes mobilfizetési rendszer így vagy úgy, de megmaradhasson egy elmarasztaló ítéletet követően is – véli Reiniger Balázs ügyvéd, aki szerint most Magyarországnak az ítélet végrehajtására vonatkozó egyeztetéseken kell az Európai Bizottságnál érvényt szereznie.
Reiniger Balázs szerint az ítéletből kiderül, hogy ha a rendszert koncessziós módon működteti tovább Magyarország – azaz nem törvény útján kijelöli a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t –, akkor sem a fogyasztók, sem pedig a szolgáltatást igénybe vevők (például a parkolást üzemeltető önkormányzatok) nem észlelnek majd semmilyen változást a korábbiakhoz képest.
A jogi szakértő szerint további mozgástere is nyílt Magyarországnak egy erős pozíció elérésére, de legalább az biztosnak tűnik, hogy egy koncessziós pályázat kiírását követően – amely pályázat érdemi versenyt kell biztosítson, ugyanakkor arról a jelenlegi állami üzemeltető cég sincs kizárva – az egységes mobilfizetési rendszer tovább működtethető, majdnem pontosan úgy, mint ma.
Uniós jogi szempontból is különösen érdekes az ügy amiatt, mert az Európai Unió Bírósága a korábbiaknál talán szélesebben értelmezte az általános gazdasági érdekű szolgáltatás (ÁGÉSZ) fogalmát.
A bíróság szerint ugyanis Magyarországnak joga volt a közérdekű indokokra – különösen az országos lefedettség biztosítására – hivatkozva egy korábban kényelminek tekintett szolgáltatást is ÁGÉSZ-nek minősíteni, amelyek könnyebben korlátozhatóak a szolgáltatásnyújtás szabadsága szempontjából.
– Az más kérdés persze – zárta gondolatait Reiniger –, hogy abban a formában, ahogy a törvényt 2012-ben megalkották, nem lehet fenntartani a szabályozást, hiszen az egyértelműen sérti az uniós jogot. Most majd Magyarországon múlik, hogy milyen új szabályozás keretei között tudja fenntartani lényegében ugyanezt a rendszert.