Budapesten háromszorosára, 198,5 százalékkal nőtt az épített lakások száma az előző év azonos időszakához képest az idei első negyedévben, amikor 609 lakás épült. A növekedés már nem olyan markáns 2016 vagy 2015 első három hónapjához viszonyítva, mert akkor a tavalyinál jóval több, 419, illetve 516 lakás épült. A lakásépítések száma a megyei jogú városokban 38,3 százalékkal, 961-re nőtt, a többi városban 49,1 százalékkal 1048-ra, a községekben pedig 69,1 százalékkal 776-ra.
A természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 50 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 41-ről 50 százalékra emelkedett – olvasható a KSH tájékoztatójában.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 99,5 négyzetméterre csökkent az egy évvel korábbi 105 négyzetméterről. A KSH közölte: a építendő lakások száma a városokban 28,7 százalékkal emelkedett, Budapesten 8,2 százalékkal, a községekben 13,5 százalékkal csökkent. Az építtetők az esetek 34 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 4,8 százalék, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben eléri a 94 százalékot.
Az első negyedévben kiadott új építési engedélyek, illetve bejelentések alapján 3,0 százalékkal több, összesen 2965 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 978, ami 16 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Budapesten 225, a megyei jogú városokban 653, a többi városban 1190, a községekben 897 új építési engedélyt adtak ki az első negyedévben.
KSH: a „húsvéthatás” megdobta a kiskereskedelmi forgalmat márciusban
Márciusban a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint 8,5, naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 7,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát – jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A nyers adat 2015. január óta a legmagasabb növekedést mutatja.
A húsvéthatást mutatja, hogy márciusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 7,0 százalékkal nőtt a forgalom éves összevetésben az előző két havi 3,6, 4,5 és a tavalyi egész éves 3,0 százalék után.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az év első negyedévében a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított adata 7,2, a nyers mutató szerint 7,7 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A nem élelmiszer jellegű iparcikkek értékesítése változatlan áron számolva 9,7 százalékkal nőtt, az üzemanyag-fogyasztás 7,5 százalékkal, míg az élelmiszereké 5,1 százalékkal emelkedett.
A márciusi kiskereskedelmi forgalom részletes adatait május 24-én közli második becslése alapján a KSH.