Az ipari termelés volumene idén januárban 6,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,7 százalékkal nőtt – jelentette tegnap első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás másfél százalékkal nőtt az év első hónapjában tavaly decemberhez képest. A meghatározó súlyú ágazatok közül jelentősen bővült az élelmiszeripar, főként a húsvétra készülő húsipar – hangsúlyozta az adatok ismertetésekor Paczári Miklósné, a KSH osztályvezetője. A járműgyártás és az elektronikai ipar átlag körül nőtt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára tegnap reggel az M1-en rendkívül jó teljesítményként értékelte az ipari termelés januári emelkedését, amiben a feldolgozóiparnak kiemelkedő szerepe van.
Pomázi Gyula kiemelte, hogy az ipari beszállítói értékláncok fejlődése várható a következő időszakban, ami elősegíti az ipari termelés növekedését az egyes ágazatokban. Továbbá az adatok mögött látható az is, hogy elindult a beruházási kedv élénkülése az uniós forrásokhoz kapcsolódóan vagy a kiemelt állami beruházásokra épülve.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában emlékeztetett, a naptárhatástól megtisztított éves adat 2015 után a legjobb évkezdetet mutatta, amivel felülmúlta az 5,4 százalékos piaci várakozásokat és optimistának tekinthető előrejelzésüket is. Szerintük hosszabb távon az autógyártás és az elektronikai ipar nyújthat majd erős teljesítményt, amivel megalapozza az idei évre várt, átlagosan nyolc százalék körüli ipari növekedést.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arról számolt be, hogy éves szinten összességében 7,7 százalékos ipari termelésre számítanak, amit az elmúlt hónapokban előrejeleztek az évtizedes és történelmi csúcsokat döntögető magyar, német és európai ipari bizalmi és beszerzésimenedzser-indexek. Ugyanakkor az ipar erőteljesebb növekedését hátráltathatja a munkaerőhiány, így egyes területeken előtérbe kerülhetnek a szükségszerű technológiai és gépesítési beruházások– fűzte hozzá az elemző.