Míg hosszú éveken keresztül távlati célnak tűnhetett, hogy az államháztartás éves hiánya belül legyen az Európai Unió által a GDP 3 százalékában meghatározott határértéken, jelenleg a gazdasági tárcának azt kell mérlegelnie, hogy többletforrást juttat a gazdasági szereplőknek vagy kihozza „nullásra” az éves költségvetést.
Magyarország huzamosabb ideig rosszul állt a hiány terén. Az ország már 2004-ben, gyakorlatilag egyből az uniós csalatkozást követően úgynevezett túlzottdeficit-eljárás (EDP) alá került, és ez így is maradt, mivel tartósan nem sikerült tartani a tűréshatár alatti szintet. Ez egy időben politikai csatározásokban is szerepet játszott, amikor több kérdésben, például az esetleges újabb valutaalapi pénzügyi csomag vagy a bírók korai nyugdíjazása miatt feszültségek voltak a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Ekkor az is felmerült, hogy a közel évtizede elnyúló EDP miatt pénzbeli büntetésekkel sújtsák Magyarországot.
Ehhez képest jelentős fordulat történt: immár évek óta kényelmesen az elfogadható limiteken belül alakul a deficit, ez látványosan kiemelt kérdéssé vált a gazdasági kormányzat számára. Ennek meg is lett a hatása, 2013-ban a szigorú költségvetési fegyelemre válaszul az Európai Bizottság megszüntette a belépésünk óta tartó EDP-t. Azzal együtt, hogy a közvetlen fenyegetettség megszűnt, a bizottság többször is kiemelte, hogy ha indokolatlan költekezésbe és eladósodásba bocsátkozna a kormányzat, akkor ettől függetlenül bármikor újraindulhat az EDP, ahogy erre volt is példa más uniós országok esetében.
Erre azonban a kormányzat nálunk kiemelten figyel, illetve jelenleg is előtérbe helyezi, hogy az uniós élvonalba tartozó gazdasági növekedés a hiány elszállása nélkül valósul meg. A tavalyi hiány is 2 százalék alatt maradt, és a lapunknak korábban nyilatkozó közgazdászok szerint nem látszik jele annak, hogy ebben változás lenne, még azzal együtt sem, hogy idén és jövőre is választások lesznek. Ennek igazolása 2014, amikor szintén kordában maradt a deficit.
Fontos tényező, hogy a hiány vizsgálatakor az EU számára fontos eredményszemléletű, úgynevezett maastrichti módszertan szerinti számokat kell nézni. A hiány alakulása nem egyenletes éven belül, így hónapról hónapra lehetnek ingadozások.
Ami ennél is fontosabb, hogy a kormány megelőlegezi az uniós fejlesztések finanszírozását, ez korábban is okozott több százmilliárd forintos pillanatnyi hiányt, de ezek a pénzek idővel beérkeznek a büdzsébe, tehát tényleges kiesést nem jelentenek.