Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházást a kormány, így a Vidékfejlesztési program keretein belül megvalósuló fejlesztéshez kapcsolódó hatósági ügyeket is könnyebben intézhetik majd az illetékesek. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint jelentősen felgyorsulhat a beruházással összefüggő ügyintézés, a szakhatósági eljárások határideje ugyanis 10 napra szűkül, míg a közigazgatási hatósági ügyek esetében a kérelem benyújtását követően 30 nap áll majd rendelkezésre. Szintén a megvalósítás felgyorsítására szolgál, hogy a beruházással összefüggésben építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, emellett településképi véleményezési eljárásra és településképi bejelentési eljárásra sincs szükség.
Ahogyan azt korábban lapunk is megírta, a kormány tavaly decemberben döntött az országos jégeső-elhárítási rendszer kiépítéséről. Az érdemi munka tavasszal kezdődhet meg, a rendszer kiépítéséért és működtetéséért pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felel majd. A köztestület részéről a munka már elindult. Első lépésként megvalósíthatósági vizsgálat készült, ennek eredményei alapján állítják össze a Vidékfejlesztési program részeként benyújtandó pályázatot. A 2020-ig szóló európai uniós keretből erre a célra 1,8 milliárd forintot különítettek el. A kamara korábbi tájékoztatása szerint az országos rendszer a 2018-as védekezési szezon kezdetére készülhet el, az éles üzem elindítását 2018. május 1-jére tervezi a kamara.
A jégeső elleni védekezésre jelenleg háromféle technológia alkalmazható a mezőgazdaságban. Az országos rendszer a talajgenerátoros módszeren alapul majd, mivel annak a beruházási és az üzemeltetési költsége is alacsonyabb, mint a rakétás, illetve a repülőgépes védekezésnek.
A NAK számításai szerint nagyjából ezer talajgenerátor telepítésére lesz szükség. A helyszín biztosításában, illetve a talajgenerátorok működtetésében más közreműködők mellett a gazdák segítségére is számít a köztestület. A megvalósíthatósági vizsgálat eredményétől függően előfordulhat az is, hogy a szerkezeteket automatikusan működtetik majd, a gazdálkodóknak csak a helyszínt kell biztosítaniuk. A jelenlegi számítások szerint a rendszer üzemeltetését az agrárkárenyhítési alapból finanszírozzák majd, a gazdáknak külön díjat nem kell fizetniük a használatért. A jégeső elleni védekezésnek egyre nagyobb jelentősége van a gazdálkodásban, a szélsőséges időjárás miatt csak tavaly mintegy háromezer esetben okozott kárt az ültetvényekben a nem várt jégverés.