Nemzetközi tanulmányok szakon államilag finanszírozott nappali alapképzésben a sikeres felvételihez a Pécsi Tudományegyetemen 478, a Széchenyi István Egyetemen 472, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 470, a Szegedi Tudományegyetemen 467 pont kellett, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a magyar nyelvű képzésre 468, az angol nyelvűre 466 ponttal lehetett bekerülni. A Budapesti Corvinus Egyetemen az angol nyelvű képzésre 466, a magyar nyelvűre 464 pont volt a felvételi határ.
Kommunikáció és médiatudomány szakra államilag finanszírozott nappali alapképzésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 464, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 461, a Debreceni Egyetemen 458, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 455 pontot kellett elérniük a felvételizőknek, a Budapesti Corvinus Egyetemen 455 pont kellett a magyar nyelvű, 456 az angol nyelvű képzésre.
A leendő jogászoknak osztatlan, nappali, államilag finanszírozott képzésre a Károli Gáspár Református Egyetemen 474, a Széchenyi István Egyetemen 465, a Debreceni és a Miskolci Egyetemen 461, az ELTE-n, a Pázmányon, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen 460 pont kellett a sikeres felvételihez.
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának általános orvos szakára osztatlan nappali, államilag finanszírozott képzésre 441 ponttal, a Szegedi Tudományegyetemen 427 ponttal lehetett bejutni, az Állatorvostudományi Egyetem állatorvos szakára 437 pont kellett.
A Műszaki Egyetemre a leendő mechatronikai mérnökök 451 ponttal kerülhettek be, az építészmérnöki képzésre 380, a gépészmérnöki képzésre 365, a villamosmérnökire 360 pont volt a határ.
A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével, egy informatikai algoritmussal határozták meg. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolta. Minél többen, minél nagyobb pontszámmal jelentkeznek első helyen egy szakra, annál magasabb lett az adott szak ponthatára.
Minden jelentkező egyetlen képzésre kerülhetett csak be, a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, ahol összpontszáma elérte vagy meghaladta a felvételi ponthatárt. Amennyiben egyetlen megjelölt képzéshez sem elegendő a jelentkező pontszáma, ebben az eljárásban nem vehették fel felsőoktatási intézménybe. Azok a fiatalok, akik nem nyertek felvételt, a pótfelvételi során jelentkezhetnek újra.
Az OH tájékoztatása szerint a diákok a besorolási döntés ellen közigazgatási perben kérhetnek jogorvoslatot a besorolási döntés közlésétől számított harminc napon belül. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani Ügyfélkapun keresztül elektronikusan vagy Ügyfélkapu hiányában papíralapon – három példányban – a 1380 Budapest, Pf. 1190 postacímen.
Ügyfélkapuval rendelkező jelentkezők a www.oktatas.hu honlapon található perkapun keresztül, az ott megadott űrlap kitöltésével is élhetnek a jogorvoslat lehetőségével. Ügyfélkapuval nem rendelkezők a www.felvi.hu honlapon a Kérvénytár menüpontból letölthető formanyomtatvány segítségével készíthetik el kereseti kérelmüket.
Sikeres volt az elmúlt évek pályaorientációja
Bódis József oktatási államtitkár a fővárosban tartott Pont Ott Parti helyszínén újságíróknak imponáló számnak nevezte, hogy a 100 ezernél több felvételiző közül több mint 75 ezren jártak sikerrel.
Az elmúlt évek pályaorientációjának sikereként említette, hogy a preferált szakokon a jelentkezők és a felvettek száma is emelkedett.
A sajtótájékoztatón az államtitkár sikeresnek nevezte az idei felvételit.
Bódis József reményét fejezte ki, hogy a hazai felsőoktatási rendszer és annak minden intézménye szolgálni tudja a fiatalok által megálmodott célokat, illetve az elérésüket, utalva arra, akik most nem nyertek felvételt, jelentkezhetnek a pótfelvételire, illetve sok más lehetőségük is van arra, hogy bejussanak az egyetemi világba.
Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az adatokat ismertetve arról beszélt, minimális a tavalyihoz képest a változás az érettségizők számában, de 2015-höz képest csökkenés mutatkozik.
Mint mondta, 107 ezer 695-en jelentkeztek idén a felsőoktatásba, közülük 75 ezer 230-an nyertek felvételt, szemben az előző évi 72 ezer 641-gyel; megemlítette, hogy növekedett a felvételizők száma, pedig ez „nem a demográfiai változásokból következett”.
Utalt rá: a megmérettetésen sikerrel részt vevők zöme az alapképzésben, nappali szakos képzésben kezdheti meg tanulmányait.
Horváth Zita örömteli fejleményként említette, hogy több olyan területen nőtt a jelentkezők száma, ahol a munkaerőpiac a mainál több szakembert igényel, ide sorolva a mérnök-, az informatikus-, a gépészmérnök-, a programtervező informatikus-, a gazdasági informatikus-, a villamosmérnök-, az általánosorvos-, valamint a gyógypedagógus- és a tanárképzést.
Megjegyezte: a jelentkezések számával párhuzamosan a felvettek aránya is emelkedett ezeken a területeken.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke – emlékeztetve arra, hogy az idei volt a második olyan felvételi, amelyet kizárólag elektronikus formában bonyolítottak le – megemlítette, hogy a fiatalok nagy hajlandóságot mutatnak e megoldás iránt, amit az is jelez, hogy 76 százalékuk az ügyfélkapun keresztül intézte felvételi ügyeit.
Az eljárás során 460 ezer oldalnyi dokumentumot dolgoztak fel, a felvi.hu oldal látogatottsága elérte a 44 milliót, több tízezer ügyben fordultak a fiatalok a hivatalhoz.
Gloviczki Zoltán emlékeztetett arra: a felvételizők augusztus 5-ig, elektronikus formában kapják meg a hivatalos eredményt, fellebbezni 30 napon belül lehet, ugyanakkor a jogszabályok változása miatt idén ez nehezebb és felelősségteljesebb lesz, hiszen a másodfokú elbírálás nem hivatalukhoz tartozik, hanem a jogorvoslathoz közigazgatási pert kell indítani.
Hozzátette: július 27-től érhetők el a felvi.hu-n a pótfelvételi-meghirdetések, ahol azok pályázhatnak, akik nem vettek részt a most záruló eljárásban, vagy annak során nem nyertek felvételt, ebben a körben is kizárólag elektronikus úton, egyetlen helyre lehet jelentkezni.
Azok a jelentkezők, akik megadták a mobilszámukat, még szerda este sms-értesítést is kapnak az eredményekről, amelyek az e-felvételiben is megnézhetők a ponthatárok közzététele után. A ponthatárok határozzák meg, hogy a jelentkező melyik általa megjelölt képzésre kerül be. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.
Semmelweis Egyetem: több mint kétezren kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben
A Semmelweis Egyetem hat karán 2074 hallgató kezdheti meg tanulmányait magyar nyelvű képzésben a 2018/19-es tanévben, közülük 122-en önköltséges formában – közölte az egyetem szerdán.
Az egyetem honlapján közzétett cikkben Hermann Péter oktatási rektorhelyettest idézve arról írtak: az egyetem népszerűségét jelzi, hogy egyes szakokra többen adták be jelentkezésüket az előző évhez képest, és az első helyes jelentkezések száma is nőtt. A hazai szakegyetemek közül a Semmelweis Egyetem képzéseire szerettek volna a legtöbben bekerülni első helyen.
A népszerű szakokon ennek megfelelően a ponthatárok is nőttek a tavalyihoz képest, az orvos-egészségtudományi területen kellettek a legmagasabb pontszámok a társegyetemekkel összehasonlítva.
Az Általános Orvostudományi Karra első helyen 1167-en szerettek volna bekerülni, ami 15 százalékkal több, mint a tavalyi jelentkezők száma és 6 százalékkal magasabb az elmúlt 5 év átlagánál, ami az egyetem orvosképzésének növekvő népszerűségét jelzi – ismertette Hunyady László dékán. Hozzátette: ezzel is összefüggésben nőtt a ponthatár, idén a sikeres felvételihez 441 pontra volt szükség az állami, és 460-ra az önköltséges képzésben, így összesen 381 főt vettek fel, akik közül hárman tanulnak majd önköltséges formában.
A cikk szerint az Egészségügyi Közszolgálati Karon 119-en kezdhetik meg tanulmányaikat három szakon, az Egészségtudományi Karra 1224 hallgatót vettek fel, a Fogorvostudományi Karra 100-at, a Gyógyszerésztudományi Karon idén is maximális létszámmal, 150 hallgatóval indulhat el a félév. A Pető András Karon az eddigi 70 helyett 100 jövendőbeli konduktor kezdheti meg tanulmányait.
Az idei felvételi során több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára. A legnépszerűbb osztatlan képzések között szerepel az általános orvos, a fogorvos és a gyógyszerész képzés, a sokak által megjelölt alapképzések közé pedig egyebek mellett az ápolás és betegellátás szak is bekerült – olvasható.
A Műegyetemen ötezer új hallgató kezdheti meg tanulmányait
Mintegy ötezer új hallgató kezdheti meg a tanulmányait szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Az intézmény azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy idén is magas felvételi pontszámokat állapítottak meg, az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma csaknem 416 pont.
A BME közleménye szerint szeptemberben 4789 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére a Műegyetem alapképzéseire felvettek száma és átlagpontszáma is magas maradt: az állami ösztöndíjas képzési formára felvettek átlagpontszáma 415,7, az önköltséges formában felvettekkel együtt pedig 413,4 pont az átlag.
Az országos informatikushiány enyhítésére az egyetem képzési kínálatában most először szerepel az üzemmérnök-informatikus úgynevezett BProf alapszak is, amelyben a hallgatók már két év után bekapcsolódhatnak az ipari vállalatok projektjeibe, három év után pedig alapdiplomával helyezkedhetnek el a versenypiacon.
A Műegyetem elengedhetetlennek tartja a mesterképzési szakokat a gazdaság fejlődéséhez, ezért kifejezetten ösztönzi alapképzéses hallgatóit a továbbtanulásra – írták.
Az egyetemre jelentkező mintegy 11 ezer fiatal 21 százalékát valamelyik mesterképzési szakra vették fel, ami hét százalékponttal magasabb az országos aránynál.
A BME idegen nyelvű képzéseire is többen jelentkeztek: a tavalyi eredményekhez képest mintegy duplájára emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma.
A BME a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéből több mint ötszáz jelentkezőt vett fel, a hallgatók több mint fele mesterképzésekre jelentkezett, doktori képzésre pedig további 46 hallgatót vettek fel – írták.
A CORVINUS EGYETEMRE CSAKNEM HÁROM ÉS FÉL EZER ÚJ DIÁKOT VETTEK FEL
A Budapesti Corvinus Egyetemen az általános felvételi eljárásban 3418 hallgató jutott be a szeptemberben induló magyar és angol nyelvű képzésekre, az alapszakokra felvettek csaknem fele 440 feletti pontszámmal jelentkezett – olvasható az egyetem szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az összegzés szerint a Corvinusra felvettek száma idén is nőtt, szeptemberben 2444-en iratkozhatnak be alapképzésre, 892-en mesterképzésre, 82-en pedig osztatlan képzésre. Az új hallgatók közül ősszel 2539-en állami ösztöndíjasként, 879-en pedig önköltségesként kezdhetik meg tanulmányaikat.
A legtöbb, 2406 jelentkezőt a gazdálkodástudományi karra vettek fel. A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok kar 739, a közgazdaságtudományi pedig 271 hallgatóval indíthatja el képzéseit 2018 őszétől.
A nappali képzésű, államilag finanszírozott alapszakokra 425 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 412 feletti az átlag – írták.
Közölték: nyolc képzésen 460, további tizenegyen 440 pont feletti a jelentkezési átlagpontszám, és 1591-en ezeken kezdik meg tanulmányaikat. Extra, 470 pontot meghaladó átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra vettek fel hallgatókat.
A legtöbben (501-en) idén is a gazdálkodástudományi kar gazdálkodási és menedzsment szakképzésein kezdhetik meg a tanulmányaikat, szintén népszerű a pénzügy-számvitel (322 hallgató) és a nemzetközi gazdálkodás (233) szak.
A közgazdaságtudományi kar magyar nyelven meghirdetett alkalmazott közgazdaságtan szakára idén harmadával több hallgatót vettek fel, mint tavaly, de így is meglehetősen magas pontszám (428) kellett a bejutáshoz. A kari átlag pedig az államilag finanszírozott, nappali képzésen 431 pont.
A legtöbb, 466 pont idén is a nemzetközi tanulmányok alapszakra bejutáshoz kellett. A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok karon induló képzésekre alapszakon, államilag finanszírozott formában csak 425 feletti pontszámmal lehetett bekerülni.
Jelezték: egyes szakokon még van lehetőség pótfelvételire a székesfehérvári képzési helyeken. A pótfelvételi iránt érdeklődők az egyetem honlapján (uni-corvinus.hu/felveteli) és a felvi.hu-n tájékozódhatnak a pontos feltételekről és határidőkről.
A tavalyinál ezerrel több, 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szeptemberben, az intézmény azt is közölte szerdán az MTI-vel, hogy a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény lett a 2018-as felvételi eljárásban.
Az ELTE közleménye szerint csaknem tizenhárom és fél ezren jelölték meg idén első helyen egyetemüket a felvételi eljárásban, 2017-hez képest ezerrel többen. A legnépszerűbb szakok között van a programtervező informatikus, a pszichológia, a jogász és a gyógypedagógia, de népszerűek az újonnan indult gazdálkodástudományi intézet és a szombathelyi Savaria egyetemi központ képzései is.
Azt írták: az ország első számú pedagógusképző intézményeként az egyetemnek kiemelten fontos, hogy a felvettek harmada pedagógusnak tanul. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma is nőtt: míg 2017-ben 782-en, idén 881-en iratkozhatnak be.
Az ELTE kínálatában újonnan megjelent gazdálkodástudományi képzések népszerűsége „példátlan és várakozáson felüli”: a jelentkezések és a felvett hallgatók száma alapján a gazdálkodástudományi intézet képzései országosan a harmadik legnépszerűbbek ezen a területen.
A négy alapszakra és négy mesterszakra (kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, valamint pénzügy és számvitel alapszakok, valamint pénzügy, számvitel, vezetés és szervezés, továbbá a Master of Business Administration mesterszakok) 596 jelentkezőt vettek fel.
Közölték: a Savaria egyetemi központ szombathelyi képzési helyeire 654 új hallgató iratkozhat be. A legjelentősebb, csaknem kétszeres a növekedés az osztatlan tanárszakokon, valamint a gazdász szakokon, amelyeken csaknem háromszor többen kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat.
Új, hiánypótló képzésként jelentkezik 2018 szeptemberétől az informatikai kar autonómrendszer-informatikus képzése, valamint a természettudományi kar biotechnológia mesterképzése is, amely 10 hallgatóval indulhat el – írták.
A közlemény szerint átlagosan a legmagasabb pontszámra a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai kar (404), a gazdálkodástudományi intézet (390) és az állam- és jogtudományi kar (382) szakjaihoz volt szükség, az alap- és osztatlan képzésekre felvett 7534 hallgató átlagpontszáma 400 volt.
A magyar jelentkezőknek angol nyelven indított képzéseken az előző évhez képest csaknem négyszer többen, 134-en kezdhetik meg tanulmányaikat. Az ELTE budapesti képzési helyszínei közül a legtöbb fiatal a bölcsészettudományi karra (1845) érkezik, ezt a pedagógiai és pszichológiai kar (1162), majd a természettudományi kar (1115) követi.
Az egyetem legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (531), őket követik a jogászok (446).
A közleményben kitértek arra is, hogy az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 500 pont volt. Ezt annak kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanára párosításon akar tanulni.