Kórházak és iskolák udvarain kialakított gyümölcsösök, használaton kívüli önkormányzati telkek paprikával és paradicsommal teleültetve, tetőtereken létrehozott veteményesek – ilyenek a nagyvárosi közösségi kertek, amelyek túlmutatnak a gereblyézésen és kapáláson. Magyarországon a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) 2010 óta foglalkozik a közösségi kertészkedés meghonosításával, amelynek első lépése a kezdeményezés megismertetése volt a lakossággal. 2011 szeptemberében nyílt a Millenárison a Lecsós kert, s egy évvel később már ki is osztották a parcellákat a jelentkezők között.
A szervezet kidolgozta a módszertanát, jogi hátterét, hazai környezetre adaptálható modelljeit, emellett oktatással, tanácsadással, tudásbázis létrehozásával segítette a mára jórészt önszerveződővé vált mozgalom kialakulását. Ennek köszönhetően a fővárosban már számos ponton találkozhatunk a kertészkedés ilyen formájával: a VIII. kerületben található Leonardo kert egy ingatlanfejlesztési cég közreműködésével jött létre, a Pesterzsébet határában elterülő Kerthatár Közösségi Kert és az újbudai Csárdáskert létrejöttét pedig az egyik telefonos támogatta.
Az építészeti központ honlapján a fentiek mellett hasznos tanácsokkal is ellátják a városi kertészeket, többek között a magvetésről, a kiültetésről, valamint a különböző növények vízigényéről is olvashatók szakmai leírások.
Az ötletgazdák szerint a közös munkának és az értékteremtésnek hatalmas szemléletformáló ereje van. A gyümölcsösök és zöldségnek csoportos gondozásának kapcsolat- és közösségépítő szerepe van, ami a mai világban kifejezetten fontos lehet, hiszen a digitalizáció térnyerésének köszönhetően a XXI. században az emberek egyre kevesebbet beszélnek egymással.
A kerti munka csökkenti a generációs és a kulturális különbségeket városlakó és városlakó között, emellett az oktatás szempontjából is kulcsfontosságú lehet. A szabadtéri tanórák kihelyezésével a diákok az elméleti mellett gyakorlati képzésben is részesülhetnek a növénytermesztéssel kapcsolatban. A hátrányosabb helyzetű családoknak pedig kézzelfogható hozadéka is lehet a városi kertészkedés: hazavihetik a megtermelt gyümölcsöt, zöldséget és fűszert, így jó minőségű élelmiszerhez juthatnak.
Az egészségmegőrzésben is javulást eredményezhet a nagyvárosi földművelés, hiszen a kertészkedés rendszeres testmozgást jelent, a kertekkel pedig csökkennek a hőszigetek, javul az adott városrész mikroklímája is.