Kedden kezdődik és négy napon át tart a 48. Világgazdasági Fórum (WEF) a svájci Davosban, ahol számos állam- és kormányfő mellett a gazdaság és a pénzügyi élet kiemelkedő képviselői vesznek részt, összesen mintegy háromezren. Idén sem lesz ott viszont Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki legutóbb 2009-ben járt az ülésen.
A fórumon megjelenik ugyanakkor Narendra Modi indiai miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Széles körű spekuláció indult el egyidejűleg Donald Trump amerikai elnök részvételéről, aki, ha megy, pénteken mond beszédet – talán nem véletlenül az utolsó napra osztották be. Klaus Schwab, a WEF elnöke mindenesetre várja Trumpot, bár kicsit furán veszi ki magát, hogy az amerikai elnök olyankor csatlakozik a világelit globális gyülekezetéhez, amikor megbénult az amerikai közigazgatás.
A jelenlét neki sokak szerint olyan lesz majd, mintha az oroszlán barlangjába lépne: azokhoz a globalistákhoz dörgölőzik, akik ellen oly hevesen szónokolt elnökválasztási kampányában. Donald Trump részvételi szándékát megerősíti az is, hogy Theresa May brit kormányfő hivatala közölte: a két politikus találkozni fog Davosban. A találkozónak különös jelentőséget ad, hogy Trump két hete Twitter-üzenetben jelentette be: nem vesz részt az Egyesült Államok új londoni nagykövetségének februári avatóünnepségén.
Minden évben a davosi értekezlet kezdete előtt közzéteszik a fórum szervezői által összeállított, Globális kockázatok címet viselő jelentést. Az idei jelentés több kockázatot is kiemel, amelyekkel szembe kell nézni, köztük a klímaváltozás okozta károkat, a gazdasági egyenlőtlenségek növekedését és a kibertámadásokat.
A legnagyobb veszélyt a világra nézve azonban a geopolitikai bizonytalanság felerősödése jelenti, különösen az Egyesült Államok és Észak-Korea között egyre feszültebbé váló viszony, aminek következtében a világ közelebb került a nukleáris katasztrófához, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. A felmérés szerint idén nő a gazdasági és a politikai feszültség a nagyhatalmak között. A válaszadók negyven százaléka a helyzet jelentősebb romlására számít, 79 százalékuk pedig úgy véli, nő az esélye annak, hogy katonai konfliktus alakul ki.
Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet is kiadta a világ anyagi helyzetéről szóló vizsgálódásainak eredményét. Eszerint a világon tavaly megtermelt vagyon 82 százaléka a Föld lakosságának leggazdagabb egy százalékához került, a milliárdosok száma pedig rekordot ért el. Ennek ellenére a bolygónk szegényebb felét kitevő 3,7 milliárd ember semmit sem profitált a vagyonnövekedésből a globális sporttá váló adóelkerülés következtében.