Január elseje óta 15 százalék a magyar személyi jövedelemadó (szja) egyetlen kulcsa, a mérték tavaly még 16 százalék volt. – A magyar szja-csökkentési programot öt évvel ez előtt indította el a kormány, a folyamat azonban még messze nem fejeződött be – nyilatkozta lapunknak a nemzetgazdasági tárca vezetője. Varga Mihály közlése szerint a kabinet célja az elmúlt időkben nem változott: a tervek között továbbra is az szerepel, hogy a ciklus végéig tovább mérséklődjék a személyi jövedelemadó. A miniszter azt is elmondta, milyen megfontolás húzódik meg az elképzelés mögött. A 2010 óta formálódó adórendszer legfontosabb elve, hogy csökkenjen a munkavállalók jövedelmének terhe, a fogyasztás után fizetendő összegek viszont – amennyiben szükséges – emelkednek.
– Az új szisztéma a korábbinál jóval többet hagy a magánszemélyek zsebében, nagyobb adóterhet pedig csak annak kell fizetnie, aki többet is fogyaszt – magyarázta Varga Mihály. A mostani adószabályok ezért – szerinte – egyrészt igazságosak, másrészt mindenkit arra ösztönöznek, hogy legális keretek között minél több munkát végezzen el. Arra a kérdésre, hogy mennyit hagyott az emberek zsebében a 2011 óta élő egykulcsos szja, a tárcavezető elmondta: a szabályrendszer az első három évben esztendőnként nagyjából ötszázmilliárd forinthoz juttatta a magánszemélyeket, a családokat. Ezek után 2014-ben hatszázmilliárdra szökött a társadalomnál jelentkező megtakarítás, ami tavaly tovább emelkedett, idén pedig ismét magasabbra ugrik: 2016-ban – a 2010-es viszonyokhoz képest – több mint 850 milliárd forint maradhat az adófizetőknél. – Az összesen 3600 milliárdos summa egyharmadát a gyermekkedvezmények teszik ki, 1300 milliárd forint tehát kifejezetten a családok boldogulását szolgálja – jegyezte meg Varga Mihály.
Az szja csökkentése kapcsán a tárcavezető még egy lényeges szempontra hívta fel a figyelmet: a jelenlegi 15 százalékos mértékkel hazánk dobogós helyen áll az uniós adóversenyben.
– Jelenleg egyetlen tagállam, Bulgária alkalmaz a magyarországinál kisebb elvonást, Litvánia pedig éppen ugyanakkorát, mint mi – mutatott rá a miniszter. Hozzátette azt is: Magyarország helyezése – és ezzel a honi lakosság helyzete – irigylésre méltó lehet. Jól jelzi ezt, hogy az alacsony személyi jövedelemadó eléréséért több más tagállamban is érdemi lépéseket tettek: az adócsökkentés – kisebb vagy nagyobb mértékben – napirendre került például Lettországban, Spanyolországban, Ausztriában és Belgiumban is. Ráadásul az Európai Bizottság mindinkább arra buzdítja az uniós országokat, hogy faragjanak a munkát terhelő adókon, így az szja-n, s, ha kell, inkább a forgalmi közterheket növeljék.
– Brüsszelben is belátták, hogy a kilábalást, a talpra állást fontos adóintézkedésekkel is támogatni kell. Az szja csökkentésével ugyanis növelhető a foglalkoztatottság, elősegíthető a tőkefelhalmozás és versenyképesebbé tehető a gazdaság – fogalmazott Varga Mihály. A miniszter úgy vélekedett: Magyarország ez ügyben az elmúlt öt évben kiváló példát mutatott Európának.