Valamennyi, az energiapiacon kötött nagykereskedelmi ügyletet kötelesek jelenteni az európai hatóságoknak október 7-től visszamenőleges hatállyal a cégek – a folyamatot leegyszerűsítendő, a Keler Központi Értéktár Zrt. lehet a közvetítő. Várhatóan havidíjas vagy tranzakcióalapú lesz a szolgáltatás a hazai energiapiac nagykereskedői számára – válaszolta a Napi Gazdaság kérdésére Csiszér Péter, az értéktár stratégiai igazgatója. Hozzátette, hogy jelenleg még pontosítják a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos adatok kiküldésének díjszabását, de a vállalatok számára a költség várhatóan nem jelent majd többet havonta néhány tízezer forintnál. A szolgáltatás piaci alapokon működik majd, az uniós elvárásokkal összhangban.
A bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció megelőzése a célja annak a rendszernek, amelynek ötlete a 2008-as válságot követően merült fel. A tőkepiac mellett az energiapiac az a terület, ahol számos új európai uniós jogszabályt fogadtak el, ezek közül az egyik legfontosabb a nagykereskedelmi energia-
piacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelet. A Remit 2011. december 28-tól hatályos, de egyes rendelkezései csak később, fokozatosan léptek életbe. A jelentési kötelezettség 2016 áprilisától valamennyi ügyletre kiterjed.
Minden földgázzal és villamos energiával kapcsolatos nagykereskedelmi ügyletet, így többek között az ellátási és szállítási szerződéseket, ezek származtatott ügyleteit és a kereskedési megbízásokat is jelenteni kell. Ez azokra a végfelhasználókra is vonatkozik, amelyek műszakilag képesek legalább évi 600 gigawattóra mennyiség fogyasztására.
A tranzakciók adatait az erre a feladatra feljogosított piaci szereplőkhöz (RRM) kell az érintett vállalatoknak eljuttatniuk. Ebben a folyamatban a hazai és regionális szereplők természetes partnere a Keler lehet, amely a regisztrációs folyamat első lépcsőfokát véve bekerült az előregisztráltak hivatalos körébe. Az értéktár hamarosan megkezdi jelentési informatikai rendszerének tesztelését és hozzáférést biztosít az ügyfelei számára.
Magyarországon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) kell regisztrálnia a jelentésre kötelezett vállalatoknak, ennek során nyilatkoznak arról, hogy az ügyleteket maguk jelentik vagy ezzel egy külső piaci szereplőt bíznak meg. Nincs arra vonatkozó előírás, hogy országonként kellene lennie egy vagy több közvetítőnek – tájékoztatott a stratégiai igazgató. A nagykereskedők akár külföldön működő szolgáltatót is megbízhatnak.
Csiszér Péter elmondta azt is, hogy a szervezet azért vállalkozott a feladatra, mert a korábbi, tőkepiaci ügyletekre vonatkozó jelentési rendszer sikeres elindítása és üzemeltetése révén is bízik az RRM státusz megszerzésében.
A beküldött jelentések, ügyletadatok üzleti információkat tartalmazó voltuk miatt nem lesznek nyilvánosak, azokat a hazai és az uniós hatóságoknak is szigorú szabályok mentén kell kezelnie, de közölhet azok alapján statisztikákat – tájékoztatta lapunkat Csiszér Péter. Hozzátette: a kiküldött adatokhoz csak az erre engedéllyel rendelkező hatóságok jogosultak, Magyarország esetében ez a szervezet a MEKH lesz.
A szabálytalanságok észlelése esetén a nemzeti hatóságok – hazánk esetében a MEKH – járnak el, az Energiaszabályozók Nemzetközi Ügynöksége ilyen esetekben csak jelzi ezeknek a hatóságoknak a szabálytalanság gyanúját.