Nagyot nőttek tavaly a termőföldárak Magyarországon, a győri Agrotax földértékelő vállalkozás adatai szerint az országos átlagár meghaladta az 1,4 millió forintot. Ez 16 százalékos emelkedést jelent a 2016-os szinthez képest. Sáhó Ákos, az innovatív, online értékelőrendszert kifejlesztő működtető cég ügyvezetője elmondta, minden régióban elérte az egymillió forintot a termőföld ára. A legdrágábban a Dél-Alföldön lehet mezőgazdasági területhez vagy erdőhöz jutni, ott az átlagár meghaladta az 1,65 millió forintot. A legolcsóbb régiónak Észak-Magyarország számított, ahol egy hektár 1,12 millió forintot ért tavaly. Megyei bontásban a legmagasabb árak Budapesten alakultak ki, ahol a 2 millió forintot is bőven meghaladta az átlagár. A fővárost követte Hajdú-Bihar megye, ahol 1,86 millió forintot kértek egy hektárért. A legolcsóbban továbbra is Nógrád megyében lehetett földhöz jutni, az átlagár egymillió forint alatt maradt.
Tavaly összesen 280 ezer hektár cserélt gazdát az országban, ennek zömét a szántók tették ki, 131 ezer hektárra kötöttek adásvételi szerződést az elmúlt évben a tulajdonosok. Az országos szántóföldforgalom jelentős része, több mint fele az Észak- és Dél-Alföldön realizálódott. Az eladott területek átlagos nagysága 8,2 hektár volt, a szántók értéke pedig megközelítette az 1,48 millió forintot. Az előző évhez képest ez 13 százalékos drágulásnak felel meg. Az Agrotax adatai szerint a megyék többségében tíz százalék körül nőttek az árak, az Észak-Alföldön azonban húsz százalékkal drágábban keltek el tavaly a szántók.
Egy hektár gyümölcsöst tavaly 1,7 millió forintért vásárolhattak meg a gazdaságok, míg a szőlők ára átlagosan 1,86 millió forint volt. Az erdők átlagára hektáronként 998 ezer forint volt. Sáhó Ákos jelezte: a termőföldek az 1989-es rendszerváltás óta eltérő mértékben ugyan, de folyamatosan drágulnak. – Mivel a gazdák földéhsége azóta sem csillapodott, tehát folyamatosan keresleti piacról beszélhetünk, így az áremelkedés a jövőben is folytatódni fog – emelte ki a szakember. A haszonbérleti díjak esetében kisebb visszaesést mutatott a statisztika, aminek hátterében a 2020 utáni uniós támogatáspolitika körüli bizonytalanság áll. Az átlagos hektáronkénti ár évi 49 130 forint volt, így az Agrotex hozamindex 3,94 százalékot ért el, míg egy évvel korábban négy százalék felett állt a mutató.
A győri vállalkozás által kidolgozott értékelői módszer lényege, hogy a helyszíni szemlét hiteles adatbázisokon, valamint műholdas térinformatikai rendszeren alapuló digitális szemlére cserélték. Ennek a folyamatnak része a mezőgazdasági területek termékenységét felmérő D-e-Meter rendszer is. Szakemberek szerint ez utóbbi lehet az a megoldás, amellyel hosszú idő után kiváltható lesz a 150 éve használt, de mára elavult aranykorona-alapú besorolás.