A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (Net Zrt.) a program 2012-es indulása óta 2017 márciusáig összesen 29 236 lakóingatlant vásárolt meg a magyar állam javára, és több mint 40 ezer kérelmet fogadott be – derül ki Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kérdésére minap adott írásbeli válaszából.
Az Országgyűlés honlapján közzétett iromány szerint a jogosultsági feltételeket a Net Zrt. tapasztalatai és visszajelzései alapján a kormány folyamatosan változtatta, és a feltételeket a leginkább rászoruló, az ingatlan-végrehajtással leginkább fenyegetett hiteladósok körére igazította. Az államtitkár válaszában összegezte, hogy 2010 után 11 797 kilakoltatás történt: 2011–2013 között 4070, 2015–2016-ban 5809, az idei év első felében pedig 1918. Az idei kilakoltatások majd kétharmadában a sikeres árverést birtokba adás követte. Megjegyzendő, hogy az Országgyűlés 2010-ben és 2014-ben a bírósági végrehajtási törvény módosításával a végrehajtási cselekmények elhalasztását rendelte el.
Jelenleg több mint 52 ezer ingatlant hirdetnek árverésen. Ezek közül Völner Pál szerint mintegy 30 500 esetében fordulhat elő, hogy sikeres árverést követően, önkéntes teljesítés hiányában az ingatlant kiürítik. Az államtitkár azt írta: noha a bírósági végrehajtási törvény márciusi módosításának hatása csak később lesz megfigyelhető, becslések alapján a jogszabály mérsékelheti a kilakoltatások számát. Fő szabálya szerint ugyanis árverezés esetén az érvényes vételi ajánlatnak el kell érnie legalább az ingatlan becsértékét a korábban hatályos szabályok szerinti 70 százalék helyett.
Válaszában Völner Pál felidézte a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta hozott adósmentő intézkedéseket. Mint írta, 2010-ben és 2011-ben inkább „tűzoltásjelleggel”, a legsúlyosabb problémák ideiglenes kezelését célzó jogalkotás folyt, elsősorban a deviza-lakáshitelesek védelmében. – 2012-től megfigyelhető, hogy az adósmentő intézkedések a hiteladósok lakhatásának megtartására, az árfolyamkockázat megszüntetésére, valamint a tisztességtelen banki szerződéses feltételek megszüntetésére irányultak – fogalmazott, kiemelve, hogy a kormány 2011 májusában ötpontos otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a Magyar Bankszövetséggel.
– Az eddigi ügyek száma alapján célul tűzzük ki, hogy az adósok és a hitelezők érdekeltebbek legyenek a magáncsődeljárásban – írta az adósságrendezésről, jelezve, hogy augusztus végi adatok szerint összesen 986 ilyen eljárást kezdeményeztek, melyekben 2503 fő érintett. – A kormány célja az, hogy bemutassa a jogi lehetőségeket. Ezek attól függnek, hogy az adós mennyire van túladósodva, a pénzügyi problémái időlegesek-e vagy a túladósodottsága olyan méretű, hogy valamiféle államilag szabályozott eljárás keretei nélkül önmaga már nem tudja sem az adósságát megfizetni, sem a fizetőképességét visszanyerni – hangsúlyozta az államtitkár.