Míg a Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-ban hatvanmilliót fordított az illegálisan lerakott hulladék elszállítására saját 65 hektáros területén, tavaly, illetve 2014-ben már évi csaknem hetvenmillió forintot áldozott erre a célra. Állításuk szerint azonban problémát elsősorban nem az évi húszmillió erdőlátogató okozza.
– Évekkel ezelőtt sok figyelmet és energiát fordítottunk a kirándulók és túrázók szemléletformálására. Ennek is köszönhető, hogy az erdőterületeken általuk illegálisan, szeméttárolókon kívül hátrahagyott, eldobált hulladék jóval kevesebb a korábbiaknál. Ez a Pilisi Parkerdő Zrt. területein az utóbbi tíz évben drasztikusan növekvő látogatószám ismeretében különösen szép eredmény, és elismerés jár érte az erdőlátogatóknak – fogalmazott Csépányi Péter.
A társaság termelési és természetvédelmi főmérnöke szerint az illegálisan lerakott hulladék három fő forrásból ered. – Az egyik, hogy a vállalkozások a kijelölt hulladéklerakó helyek költségének megtakarítása végett az erdőbe szállítják a különféle típusú hulladékokat, legyen az építési törmelék vagy veszélyes ipari melléktermék, amelyek nemcsak az erdőben élő növényeket és állatokat, hanem az arra járó, vagy a környéken élő embereket is veszélyeztetik.
A másik két illegális erdei szemétforrás sajnos vélelmezhetően magánemberektől ered: a kommunális, lomtalanításkor el nem szállíttatott, ház körüli, háztartási hulladék, a harmadik pedig a kertekből származó zöldhulladék – sorolta a szakember, aki közölte: az egyetlen lehetőség a tettenérés lenne, mivel rendszeres „hulladékőrjáratra” nincs kapacitás, így ezeknek a tetteseknek a kiléte az esetek többségében nem derül ki. – Vagyis az első kettő illegálishulladék-kategória egyértelműen tudatos környezetkárosítás révén kerül az erdőkbe. Az elkövetők szándékosan veszélyeztetik az erdők és az emberek egészségét.
A harmadik kategória, a zöldhulladék azonban érdekes kérdéseket vet fel. A kertben levágott fű, lenyesett ág, lehullott gyümölcs nem tűnhet annyira veszélyesnek. Sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokat bátran elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén, és ezzel nem követnek el természetkárosítást. Ez azonban tévedés – szögezi le Csépányi Péter. Szavaiból kiderül: az illegálisan lerakott zöldhulladék is komoly problémát jelent az erdő-, illetve a gyepterületekre nézve.
Az egyik leggyakoribb zöldhulladék a frissen levágott fű, a díszcserjékről, sövényekről levágott nyesedék, és a lehullott, rohadó, fogyasztásra már nem alkalmas gyümölcs. Ez azonban kiváló táplálékforrást jelent a vaddisznóknak, így lehetővé teszi az állatok belterületen való megtelepedését, állandó jelenlétét.
– Egy tavaly publikált kutatás megállapította, hogy részben az ilyen táplálékforrások miatt alakult ki a főváros térségében egy belterületen élő vaddisznó-populáció, amely el sem hagyja a településeket, emiatt pedig létszámuk szabályozása komoly gondot jelent – tette hozzá a szakember, aki azt is hangsúlyozta, hogy a fenyő, a tuja és a többi örökzöld – főleg elszáradt állapotban – fokozottan tűzveszélyes, illegális lerakásuk aszályos, forró időszakban könnyen belterületi vagy erdőtüzek okozója lehet.
– A zöldhulladék illegális lerakásának továbbá komoly természetvédelmi kockázata is van, ugyanis elősegíti az inváziós növényfajok, így például a bálványfa, Közép-Európa legveszélyesebb invazív fafaja, továbbá a parlagfű és a japán keserűfű terjedését. A kertekből kikerülve ezek az agresszív, idegenhonos fajok a főváros környékén még meglévő őshonos védett erdők rovására terjeszkednek, visszaszorításuk nagy erőfeszítéseket igényel. Arról nem is beszélve, hogy az erdők szélén lerakott zöldhulladék-kupacok miatt a kirándulók nem élvezhetik az erdők eredeti szépségét.