Önkritikus hangú jelentést készített a Somogy Megyei Közgyűlés számára a Dél-balatoni borvidék helyzetéről és fejlesztési teendőiről Gádor Dénes, a Dél-balatoni Borút Egyesület elnöke. A jórészt komoly problémákat felvázoló beszámoló első megdöbbentő adata szerint a Balaton déli partja és az észak-somogyi dombság ölelésében elterülő borvidék ültetvényeinek 70 százaléka 15 évnél idősebb és foghíjas. A szőlőfelvásárlási árak alacsonyak, a termesztés nem hoz nyereséget, amiből a termelő megoldhatná ültetvényének felújítását. A szőlőfelvásárlási árak kialakításában a Törley nyomott árai az irányadók – olvasható a közgyűlési jelentésben.
A dél-balatoni szőlőtermelők azt szeretnék, hogy az ültetvények rekonstrukcióját szerződésben vállaló gazdálkodók állami támogatást kapjanak, a feldolgozás és értékesítés gondjaira pedig szerintük megoldást jelenthetne egy, a szőlőtermelők összefogásával és állami támogatással létrejövő pinceszövetkezet. A borvidék és a borút egyesület vezetői úgy látják, hogy miután a régió arculatát többé-kevésbé már sikerült létrehozni, a jövőben a fizetett hirdetésekre, online és print médiakampányokra kellene helyezni a hangsúlyt. Meghonosítanák a dél-balatoni borok „egyenmatricáját”, és a logó egyben a dél-balatoni bor védjegye lenne. A Parti pezsgés elnevezésű hagyományteremtő fesztivállal sikeresen debütált a borvidék, ám a jövőben a boglári borudvar és a lellei bornapok vonzerejét is erősítenék.
A 2016 és 2020 közötti időszakra szóló fejlesztésekre, illetve intézkedésekre egymilliárd forintos költségvetési tervezetet készített a dél-balatoni borászok egyesülete. Az ültetvényekhez vezető szilárd utak kialakítására száz, a minőségbiztosítás földrajzi árujelző védjegyére ötven, a Lengyeltótiban létrehozandó feldolgozóüzem kialakítására 450, a karádi borcsomagoló ház építésére pedig 250 millió forintot terveznek költeni.
Milliárdok fejlesztésre
A mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére, a magasabb hozzáadott értéket eredményező technológiák beszerzésére és az ágazaton belüli munkahelyteremtésre irányuló beruházások megvalósítása érdekében hirdetett 151 milliárd forint keretösszeggel pályázatot a Miniszterelnökség. A Vidékfejlesztési program keretében tegnap megjelent felhívás értelmében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege egyéni beruházás esetén maximum 500 millió forint, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd forint lehet. A támogatás intenzitása régiónként eltérő, legfeljebb 50 százalék.