– A gyógyszerészeknek sokkal nagyobb felelősséggel jár vény nélkül kapható gyógyszert kiadniuk, mint vénykötelest, hiszen az esetek túlnyomó többségében a beteg nem ment át orvosi szűrőn, nincs diagnózisa – mondta el lapunknak Viola Réka, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) farmakoterápiás és gyógyszerészi gondozási szakosztályának elnöke.
– A Kérdezze meg gyógyszerészét! program, amelyet a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság indított el 2009-ben, célja a betegek tájékozottságának növelése, ezért ennek részeként plakátokat helyeztünk ki a patikákban. Ezen olyan kérdések szerepelnek, amelyre minden páciensnek rá kellene kérdeznie a gyógyszerésznél, mielőtt megvásárol egy-egy gyógyszert. Csak az tud kérdezni, akinek van valamilyen egészségügyi műveltsége, ám ezen a téren sokszor tapasztalunk hiányosságokat – mutatott rá Viola Réka.
A szakember hangsúlyozta, az öngyógyszerezésnél a gyógyszerész az egyetlen szakember, aki kapuőr szerepben segíteni tud a betegnek, hogy a megfelelő készítményt a megfelelő mennyiségben és ideig szedje. – A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság ezért egységes szakmai irányelveket dolgozott ki a gyógyszerészeknek, hogy felismerjék azokat a jeleket, amelyek esetén a beteget orvoshoz kell irányítani, mivel a probléma nagyobb annál, mint amit öngyógyszerezéssel kezelni lehet – fejtette ki a szakember.
Hozzátette: a gyógyszerészeknek azt is nagyon fontos tudniuk, hogy ha a beteg például megfázásra keres valamilyen készítményt, mit adhat ki, amelyet szedhet a krónikus betegsége miatt folyamatosan szedett gyógyszerei mellett. Az idősebbek közül sokan szednek vérhígító készítményeket, de saját felmérésükből kiderült, hogy több mint ötven százalékuk a kezelőorvosuk tudta nélkül kezdett öngyógyszerezésbe.
– Már tesztelési fázisban van egy gyógyszerészeknek fejlesztett gondozási szoftver, amellyel dokumentálni tudják, hogy az öngyógyításhoz kapcsolódóan milyen vény nélküli készítményeket és hányszor adtak ki a betegnek. Ezt a jövőben szeretnék összekapcsolni a novemberben bevezetett elektronikus egészségügyi szolgáltatási térrel (EESZT), amely szintén segíti az eligazodást a beteg kórtörténetében, de az EESZT-ben egyelőre csak a vényköteles gyógyszerek kiadását tartják számon – tette hozzá Viola Réka.
A gyógyszerész kitért rá, hogy az öngyógyításnak a gazdaságra is kedvező hatása van, hiszen csökkenti az alapellátás terheit, és vannak olyan akut tünetek, amelyekre valóban megoldást nyújt. – Az öngyógyszerezést tehát nem lehet és nem is kell megszüntetni. Ehelyett a gyógyszerészi gondozással foglalkozó szervezetek kiemelt feladata a gyógyszerészek szakmai támogatása, hogy helyes irányba tereljék a tőlük tanácsot kérő vagy épp nem kérő öngyógyszerező betegeket – összegezte a szakember.