A gazdasági, műszaki, pedagógiai és orvosi szakok voltak a legnépszerűbbek az érettségiző gimnazisták körében – derül ki abból a kutatásból, amelyet harminc állami fenntartásban lévő gimnázium 770 végzős diákjának bevonásával végzett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete. A résztvevő intézmények a 2013-as országos kompetenciamérésen a régiójukon belüli rangsor felső egyharmadába tartoztak. A felmérés eredményéhez hasonlóan alakult az idei felvételi eljárásban felvett hallgatók tudományterületi megoszlása is. A Felvi.hu adatai alapján az informatikával kiegészülve ezekre a területre vették föl alapképzésben és osztatlan képzésben a legtöbb diákot.
Az MKIK intézetének kutatásáról készült tanulmányból kiderül: a kompetenciamérés alapján kiválasztott legjobb hazai gimnáziumokba járó tanulók többségének apja felsőfokú iskolai végzettségű (55 százalék) és magas munkaerő-piaci státusú (63 százalék). A megkérdezettek mindössze két százalékának munkanélküli és egy százalékának közfoglalkoztatott az édesapja. Ezeknek az iskoláknak a tanulói között szinte nincs olyan, akinek az apja legfeljebb nyolcosztályos végzettségű lenne, és csak minden tizedik diák apja alacsony munkaerőpiaci státusú. Ez az eredmény a társadalmi egyenlőtlenségeknek a magyar iskolarendszeren keresztül történő újratermelődésére utal, hiszen a legkedvezőtlenebb helyzetű társadalmi csoportok gyerekei csak nagyon kis arányban jutnak be a legjobb hazai gimnáziumokba.
A felmérésben részt vevő diákok 91 százaléka akart érettségi után tovább tanulni. A nemek közötti eloszlást vizsgálva kiderül, hogy a lányok magasabb arányban akartak egyetemre vagy főiskolára menni, mint a fiúk. A Magyarországon továbbtanulni szándékozók elsősorban a fővárosi egyetemekre és főiskolákra szerettek volna bekerülni, több mint a felük csak budapesti intézménybe jelentkezett, és csupán a tanulók ötöde választott kizárólag vidéki intézményt. A fővárosi intézményeket jellemzően azok a diákok célozták meg, akik jobb tanulmányi eredményt értek el, apjuk magasabb státusú foglalkozással és iskolai végzettséggel rendelkezik, a családja kedvezőbb anyagi helyzetben van.
A felsőoktatásban továbbtanulni nem szándékozók kétharmada szakmát szeretne tanulni – olvasható ki a felmérésből.