Az etetési időszak hazánkban az első fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, többnyire november közepétől március végéig tart – mondta el lapunknak Orbán Zoltán. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője hozzátette: felbecsülhetetlen, hogy hányan etetik telente a madarakat, csupán az iskolákban, óvodákban kihelyezett etetők száma több ezerre tehető.
A szakember szerint az ötvennél is több potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál nemcsak a kertekben és a parkokban, de a belvárosokban és a sokadik emelet magasságában is. Megtudtuk: az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele-harmada a megszokottnak, és ilyenkor többnyire az északi fajok – csonttollú, fenyőrigó és keresztcsőrű – is gyakran elmaradnak.
Orbán Zoltán figyelmeztetett arra, hogy a madarakat ne etessük kenyérrel, morzsával, mert az hosszú ideig az etetőben maradhat, és erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást okozhat. A szakember a téli madáreleségeket négy nagy csoportba sorolta be. A legismertebb a napraforgó, amibe érdemes apró szemű magvakat, kölest, muhart keverni. A második az állati zsiradék: a cinkegolyó, a háj, a faggyú és a főzéssel sótlanított szalonna. A harmadik a gallycsonkokra szúrható, földre szórható alma. Emellett nélkülözhetetlen az ivó- és fürdővíz is. Az itatóból a jeget elegendő napközben legalább egyszer langyos vízre cserélni.