- Lázár János bejelentette, hogy négy törvény módosul az idegenrendészeti őrizet visszaállítása érdekében
- Kötelező tartózkodási helyeket ír elő a kormány a migránsok kérelmének elbírálására
- A máltai csúcson áttörés történt,az EU egyre eltökéltebb a külső határok megvédésében
- Ha a migrációs helyzet romlik, készek egy második kerítést is felépíteni
- Megtárgyalta az OLAF jelentést a kabinet
- Negyven milliárd forint jut a közmunkások átvezetésére a munkaerőpiacra
- Százezerre csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma
Két hét szünet után tartott kormányzati tájékoztatót Lázár János.
Változik a beutazási, tartózkodási, menedékkérelmi és szabálysértési törvény – hangsúlyozta Lázár János.
A kabinet javaslata értelmében tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején kötelező tartózkodási helyet írnak elő azoknak, akik bevándorlás céljából kérelemmel fordulnak a magyar államhoz. Ez a tartózkodási hely az országhatár lesz, ahol 200-300 ember elhelyezésére alkalmas konténereket állítanak fel, ezekben kell megvárniuk a migránsoknak kérelmük jogerős elbírálását.
Ezeken a helyeken a bírósági eljárás feltételeit is biztosítani fogják telekommunikációs eszközökkel – ismertette a részleteket a tárcavezető.
Elmondta azt is, hogy az illegális bevándorlókat az ország bármely pontján – vagyis nem csak a határtól számított 8 kilométeres sávon belül – fel kell majd tartóztatni.
Szerinte a kötelező tartózkodási hely kijelölése jelentős mértékben csökkenti a biztonsági kockázatot. A miniszter jelezte, hogy az intézkedés miatt számítanak vitákra az Európai Bizottsággal. Lázár János megismételte továbbá, hogy ha a migrációs helyzet romlik, készek egy második kerítést is felépíteni. A stratégiai kabinet arról is döntött, hogy a határon szolgálatot teljesítő karitatív szervezetek támogatását növelik.
A miniszter a múlt heti máltai informális EU-csúcsot értékelve valódi áttörésnek nevezte az ott hozott döntéseket, amelyek szerint az Európai Unió határait minden körülmények között meg kell védeni, a kontinensre érkezőket vissza kell szállítani Afrika partjaihoz, Líbiában pedig regisztrációs táborokat kell létrehozni. Ez egy olyan radikális változás, amely a Magyarország által korábban javasoltakkal egybeesik – hívta fel a figyelmet.
Naprenden az OLAF jelentés
A kormány megtárgyalta az OLAF jelentését a négyes metróról. Lázár megismételt korábbi álláspontját, hogy az elmúlt évtizedek legsúlyosabb korrupciós ügye.
Lázár hangsúlyozta, hogy négy éves vizsgálatról van szó. Az OLAF a teljes 400 milliárdos szerződés állományt tekintette át, ebből 272 milliárddal van probléma. Az OLAF jelentéséből kiderül, hogy 166 milliárd esetében merült fel bűncselekmény gyanúja, ezen belül, 59 milliárd EU forrás, 77 milliárd költségvetési pénz és 30 milliárd önkormányzati forrás.
A kormány átadta a fővárosnak a jelentést. Az önkormányzatnak 60 napja van hogy kialakítsa álláspontját. Az EU-val a magyar állam számol el az 59 milliárd forintos támogatásról, amelyet teljes egészében vissza kell fizetnie.
Van olyan értelmezés, miszerint az állami pénzt a kormánynak azonnal vissza kellene követelnie
– jegyezte meg.
Lázár János megismételte, hogy szabálytalansági eljárást indított a Miniszterelnökség a 4-es metró ügyében és jelenleg az ügyészség is nyomoz az ügyben.
Negyven milliárdos program indul
Negyvenmilliárd forintos programot indít a kormány, hogy minél több közfoglalkoztatottat vegyenek át a piaci munkaadók. A kabinet azt tervezi, hogy többlettámogatást kapnak azok a piaci munkaadók, amelyek közmunkásokat vesznek át – mondta el Lázár János. Jelezte, hogy jelenleg 216 ezer közfoglalkoztatott van, a kormány célja, hogy számuk a következő öt évben 100 ezerre csökkenjen. Tájékoztatása szerint jelenleg 37 ezer olyan üres állás van, amelynek betöltéséhez nem szükséges szakképzettség.
A kormány két fő célja, mindenkinek legyen munkahelye, és mindenki képes legyen megélni a fizetéséből
– hangsúlyozta a tárcavezető. Az NGM közfoglalkoztatási irányelv szerint az üresen álló munkahelyek egy részét közmunkásokkal lehetne betölteni.
A CEU sorsáról nem tárgyalt a kormány
Lázár János a Közép Európai Egyetemmel kapcsolatos újságírói kérdésre azt mondta, hogy nem tud arról, hogy a kormány be akarná záratni a CEU-t. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint még nem érkezett ilyen javaslat a kormányhoz, de ha érkezik, megvizsgálják.
„Sok minden felmerül Soros Györggyel kapcsolatban, de az egyetem sorsát a kormány nem tárgyalta”
– mondta Lázár János.
Orbán Viktor múlt heti szegedi látogatására utalva Lázár János megismételte, hogy Szegedből a kormány álláspontja szerint regionális központot kell kialakítani, ehhez járul hozzá a 70 milliárd forint értékben, fejlesztésekre megkötött szerződés.
Lázár János további bejelentései:
- A stratégiai kabinet tárgyalta a honvédség fejlesztési koncepcióját, amely összefüggésben van a NATO költségvetés növelésével kapcsolatos vitákkal. Létszámban, eszközparkban és bérben is fejlesztések várhatók.
- A paksi hitelről is kérdezték Lázárt, amire válaszul közölte, hogy a kormány nem tart igényt nagyobb mértékű finanszírozásra, a szerződés nem fog módosulni.
- A kormány 7,8 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít Bethesda Gyermekkórháznak és a Budai Irgalmasrendi Kórháznak: a két intézmény együttműködésében egy speciális, új szülészeti-nőgyógyászati egység jön létre. A kórházak cserébe vállalták, hogy nem fogadnak el hálapénzt és ezen az osztályon nem lesz abortusz.
- A vörösiszap-perrel kapcsolatban elmondta, hogy az elhúzódó bíróság eljárás aggodalomra ad okot.
- Magyarország pályázik arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bankhatóság – amelyeknek ma Londonban van a központjuk – Budapestre kerülhessen.
- A kormány március végéig minden uniós pályázatot kiírna, így idén minimum 2200, de inkább 2700 milliárd forintot már ki is fizetnének.
- A Csíki sörrel kapcsolatosan elmondta, hogy „igazságtalan és méltánytalan döntés született.
- A gazdasági kabinet megvitatta az Alexandra könyvkereskedő ügyét. Nem támogatták, hogy a kormány vállalja át a kiadók kárát.
- Jelenleg is tárgyalások folynak az Igazságügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az OLAF munkatársai között. Lázár János a Magyar Idők kérdésére elmondta, hogy rendszeresen, negyedévente vannak ilyen konzultációk.
- Jövőre ingyenes lehet az agyhártyagyulladás elleni védőoltás, erről a következő ülésén dönthet a kormány.