Orbán Zoltán hozzátette: nálunk volt a legtöbb –123 –rendezvényhelyszín, mögöttünk Hollandia végzett 120-szal. Magyarországon volt a legtöbb résztvevő, összesen 3919, Svájcot előztük meg, ahol 3695-en figyelték meg a madarakat.
A legtöbb példányt, összesen 1,285 milliót Finnországban látták, Svédországban csaknem egymilliót azonosítottak be, míg Magyarországon több mint 479 ezret. Az eredmények annak ismeretében nem meglepőek, hogy hazánk a világ egyik legjelentősebb madártani hagyománnyal rendelkező országa, és minden évben jól szerepelünk az államok közötti játékos versenyben. Ami pedig a teljes összesítést illeti, a programon idén 41 ország madártani szervezete vett részt. Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában legalább 934 helyszínen, négymillió madarat figyelt meg a 21 704 résztvevő.
A leggyakoribb három madárfaj hazánkban ezúttal a seregély, a dankasirály és a tőkés réce volt. A legérdekesebb megfigyelést talán az MME Komárom-Esztergom megyei helyi csoportja Naszály, Ferencmajori-halastavak helyszínéről jelentette. – Itt a rendezvényt megelőző két napban három ázsiai kóborló vándorfüzikét gyűrűztek, majd ezek közül szombaton és vasárnap is láttak egy példányt – sorolta Orbán Zoltán. A legtöbb megfigyelési helyszín Pest megyében, a legtöbb résztvevő Fejér megyében volt, a legtöbb madarat pedig Hajdú-Bihar megyében látták.
A rendezvény kísérő eseményeként az MME szóvivője a fővárosból az 55 kilométer távolságra lévő Farmosi Madárgyűrűző Állomásig futott el, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a vonuló madarak elképesztő teljesítményére.