Hozzátette: lesz egy fórum, ahol a pedagógusok és intézményvezetők elmondhatják az álláspontjukat, így a pedagógusokkal együtt valósítják meg a változásokat. A szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetést követő sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a hazai és a nemzetközi felmérések szerint is romló eredmények indokolták a köznevelési reformok bevezetését. Az volt a cél, hogy versenyképesebb legyen az oktatási rendszer. Mivel az átalakulás több feladatot ad a pedagógusoknak, ezért is volt indokolt az életpálya modell bevezetése. Ennek következtében a béremelés összességében 40-50 százalékos többletet jelent a tanároknak. Eddig 200 milliárdot, idén pedig újabb 34 milliárd forintot fordít erre a kormány – tette hozzá a tárcavezető. Fontos változás volt, hogy bevezették az ingyenes tankönyvellátást, amely az idei tanévben az 1-3. évfolyamos diákok mindegyikét érintette, 2020-ra már az összes általános iskolás ingyen kapja a tankönyveket. Az ingyenes gyermekétkeztetés 318 ezer óvodást és bölcsődést, valamint 250 ezer diákot érint. Kitért arra is, hogy jelentősen megnőtt a pedagógus pályára jelentkezők száma, és a hallgatók közül több mint 500-an részesülnek a Klebelsberg Ösztöndíjban.
Mint fogalmazott, ők is látják a Klebelsberg intézményfenntartó Központtal (KLIK) kapcsolatos problémákat, ezért ősszel számos korrekciót kezdtek a belső működés megreformálására. Ősszel elindult a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, amelyet egyébként a köznevelési törvény értelmében ötévente meg is kell tenni, és várhatóan csökkenni fog a tananyag mennyisége – mondta el a miniszter. Jövő hét folyamán aláírja a minősítéssel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséről szóló rendeletmódosítást. Az Oktatási Hivatallal kapcsolatban, amelyet érinti a bürokráciacsökkentő csomag, kiemelte: egyetlen, köznevelést érintő funkció sem szűnik meg, az átalakításokat nem érezhetik meg sem a tanárok, sem a diákok.
Czunyiné Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár kijelentette: a szakszervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) javaslatait figyelembe véve vizsgálták meg a tanfelügyeleti rendszerrel és a minősítéssel kapcsolatos lehetőségeket. A tárgyalások eredményeként közel a harmadára csökkennek az adminisztrációs terhek. Beszélt arról is, hogy novemberben megegyezés született az önértékelésről, az eddigi kettő helyett ötévente lesz csak esedékes. Azoknak, akiket tavaly minősítettek vagy idén kerül rájuk a sor, nem kell tanfelügyeleti látogatásra készülniük, ezért ezeknek a száma is közel a harmadára fog csökkenni. A minősítés és a tanfelügyelet során kitöltendő kérdőíveket felülvizsgálták, és csak a szakmai munkához kapcsolódó kérdések maradtak benne. Hozzátette: a minősítéshez szükséges dokumentumok egyszerűsödnek mind tartalmi, mind informatikai szempontból
Horvát Péter, az NPK elnöke lapunknak elmondta, hogy felgyorsultak a tárgyalások, amelyeken egyre több téma merült fel, mivel a gyakorlatban dolgozó pedagógusok tapasztalatával és a tárca rálátása alapján kell alakítani a rendszeren. A tananyag mennyiséget érintő kritikák kapcsán megjegyezte: el kellene tolni az arányokat a kompetenciafejlesztés irányába, és meg kell jelenniük a mindennapi életben és a munka világában fontos dolgoknak is a tantervi szabályozásban. Nagyobb szabadságot szeretnének az iskolák számára, mivel jelenleg csupán a tanórák 10 százalékában térhetnek el a tantervben meghatározottaktól. A KLIK-kel kapcsolatban a Magyar Időknek kiemelte: önmagában az az elképzelés, hogy az állam garanciát és felelősséget vállal az oktatásért, egy jó gondolat. Ugyanakkor a tapasztalataik alapján a rendelkezésre álló forrás nem elegendő, és a likviditási problémákat megérzik az intézmények. Támogatják a miniszter úr által is említett javaslatot, hogy az átszervezés után legyenek önállóak a kisebb egységek. A sajtótájékoztatón az életpályamodellről elmondta, hogy sok embernek jelentett jelentős béremelést, ugyanakkor a minimálbértől történő elszakítása 2014 és 2016 között mintegy 9 százalékos bérhátrányt jelentett a tanároknak. A szervezet kérése az, hogy jelenjen meg az elvégzett munka mennyiségének és minőségének elismerése is. Kitért a nyugdíjba vonuló tanárokkal kapcsolatos problémára is, nevezetesen, hogy jelenleg nem lehet betölteni a státuszukat. Reményei szerint erre a helyzetre is megoldást találnak hamarosan. Hangsúlyozta, hogy a tanfelügyeletre szükség van, és az egyszerűsítés után a pedagógusok is könnyebben tudnak ezzel azonosulni. A tananyagfejlesztésben is közelednek az álláspontok.
Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár kijelentette, hogy a felvételi rendszerben nem terveznek újabb változásokat. A pedagógus képzés átalakítását sikertörténetnek nevezte, 2013-ban 9300-an, míg most szeptemberben már 14800 diák jelentkezett a pedagógus szakokra. A növekedés okai között említette meg az anyagi elismerést és a Klebelsberg ösztöndíjat. Hozzátette: az Új Nemzeti Kiválósági Programot ki akarják terjeszteni a pedagógusokra és a kutatótanárokra is. Hangsúlyozta a köznevelés és a felsőoktatás közti kapcsolatok fontosságát, amelyet bővíteni és erősíteni kellene tartalmi és hozzáférési szempontból is.