2024. április 26., péntek, Ervin napja
Lugas
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://www.magyaridok.hu/lugas/przemysl-100-2-1741162/

PRZEMYŚL 100

A magyar hadtörténelem egyik legvéresebb és legkitartóbb várvédelme. Gyilkos rohamok a falak ellen, kiéheztetés, majd fogság a világ másik végén. Méghozzá nem a középkorban, hanem csupán egy évszázadnyi „távolságra” napjainktól. Mégsem tudjuk, kikért szól a harang, ha a lengyelországi Przemyślt és sok tízezernyi magyar védőjét idézzük. A feledésről és az emlékezésről, Gyóni Géza elveszett sírjáról és Przemyśl oroszlánjairól szól az NMHH Neumann János-pályázatára készített videoriportunk.

Száz évvel ezelőtt nem sok híja volt annak, hogy Magyarország várkapuja, a przemyśli erődrendszer negyedszer is ostromgyűrűbe kerüljön, amikor a cári hadsereg Galíciában ismét beszakította az osztrák–magyar védelmi vonalakat, hogy meg se álljon a Kárpátokig. 1916 nyara sorsdöntőnek bizonyult mind az Orosz Birodalom, mind a Monarchia számára. Bár a nagy háború még két évig tartott, a Bruszilov-gőzhenger egyszerre két birodalmat lökött a megsemmisülés szélére. Miközben II. Miklós hadai kivívták az első világháború legdicsőségesebb orosz haditetteit, a szembeálló felek akkora veszteségeket szenvedtek el, hogy Leninnek már nem kellett sokat puhítania népét a forradalomhoz. A Monarchia pedig a németek nélkül többé szinte moccanni sem tudott…

Ezekben a nyári hónapokban Przemyśl még fel sem ocsúdhatott korábbi megpróbáltatásaiból. A San folyó partján, Galícia szívében fekvő szép kisváros és a 30–50 kilométeres sugarú körben kiépített erődrendszer magán viselte a három ostrom nyomait. Az előtérállások, lövészárokrendszerek felszaggatva, a vasbeton erődök elemeikre robbantva, és mindenütt szükségtemetők fejfái, amerre csak a szem ellátott.

A „magyar Verdun” ostroma a nagy háború elején megkezdődött, és bár először sikerült visszaverni a hatalmas túlerőben támadó cári ostromsereget, másodszor már végzetesnek bizonyult a gyűrű. 1914 őszétől 1915 tavaszáig, fél éven át tartott ki a többségében magyar nemzetiségű védőerő, hogy iszonyú áldozatokkal és erőfeszítésekkel elodázzák az elodázhatatlant.

Kisfilmünk nekik és a lengyel–magyar történelem kiemelt eseménysorának állít emléket.

KASSA, A SKIZOFRÉN VÁROS

Hetvenöt éve, 1941. június 26-án bombák rombolták. Csaknem száz évvel ezelőtt, már a trianoni döntést megelőző időszakban a bevonuló csehszlovák hadsereg katonái mozgattak meg minden követ azért, hogy lakói elszakadjanak gyökereiktől – és 1918 őszétől félelemben, létbizonytalanságban éljenek. Ma a Kárpát-medencei magyar turizmus fellegvára, középkori dómját, a kriptában nyugvó nemzeti hősöket zarándokok tízezrei keresik fel évről évre. Kassa mostanra mégis a mindent elsöprő asszimiláció iskolapéldája lett.

 

2019. február 6-tól a Magyar Nemzet néven jelenünk meg. Az oldal elérhetősége www.magyarnemzet.hu. Ha a Magyar Nemzet mérvadó híreit szeretné e-mailben megkapni, nincs más teendője, mint (február hatodika után) IDE kattintva feliratkozni hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (A szolgáltatás továbbra is ingyenes marad!)

Kiemelt

Tükörkép
Talán nem könnyelmű kijelentés minden idők legnépszerűbb szabadidős elfoglaltságának nevezni a kártyázást. Napjainkban is tízmilliók ülnek a kártyaasztalokhoz.

Poszt-trauma

„Celebügyvéd” bosszankodik Orbán Viktor miatt
Persze csak mint „független”.

Poszt-trauma

A fake news média hatalmas pofont kapott
Kezdhetnek félni a ballib hírhamisítók.

Poszt-trauma

Az ECHO TV munkatársa helyre tette a kekeckedő jobbikosokat
Így maradnak érv nélkül, ha értelmes beszélgetőtárssal találják szemben magukat.

Poszt-trauma

Lukácsi hangján szólalt meg Beer
A püspök szerint nemes célok vezérlik a ballibeket?

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére

Oldalainkon sütiket használunk a jobb működés érdekében. Adatvédelmi nyilatkozatunkból tájékozódhat az Ön adatainak védelméről. Adatvédelmi nyilatkozatunkat itt olvashatja el.