Január elején rengeteg szabálytalanságot tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hét ellenzéki párt ellenőrzése során. Kiderült: a pártok számos egyéb számviteli, könyvvezetési szabálytalanság mellett egytől egyig figyelmen kívül hagyták a párttörvény 2014. január elsejétől hatályos módosítását, és úgynevezett nem pénzbeli, vagyoni támogatást fogadtak el, amikor éveken keresztül a mindenki számára elérhető piaci ár alatt béreltek irodákat vagy vettek igénybe szolgáltatásokat.
Arra is fény derült, hogy egyes szerződéseik esetében nem végezték el a törvényben előírt értékelést sem, így viszont az ÁSZ-nak kellett megállapítania a tiltott párttámogatás mértékét minden egyes párt esetében.
A Jobbik plakátbotrányáról – mint a politikai korrupció iskolapéldájáról – már korábban egyértelművé vált, hogy a párt gyakorlatilag ingyen kapott plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől, és ezért az ÁSZ több mint 331 milliós tiltott támogatást állapított meg. A többi párt, az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok két- és tízmillió forint közötti tiltott támogatást vettek igénybe 2015-ben és 2016-ban, jellemzően piaci ár alatti irodabérletek formájában.
A törvényi előírás szerint a pénzügyi szankció az ÁSZ által megállapított összegek kétszerese, hiszen a tiltott párttámogatás befizetési kötelezettsége mellett az állami támogatás ugyanekkora összeggel való csökkentésével is számolniuk kellett a szabálytalankodó pártoknak.
Az ÁSZ fájdalmas megállapításait persze hatalmas összellenzéki felzúdulás követte.
A pártok kígyót-békát kiabáltak az eléjük tükröt tartó ellenőrökre, egyesek még magát a tükröt is ripityára törték, csak ne kelljen szembenézni a súlyos gazdálkodási törvénytelenségekkel és az azokból fakadó következményekkel. Azt is az ÁSZ szemére vetették, egyértelműen politikai síkra terelve az ügyet, hogy a kormánypártokat nem ellenőrzik a számvevők. Gondosan elhallgatva persze, hogy az ÁSZ természetesen minden párt ellenőrzését elvégzi a törvényi előírások szerint, a Fidesz és a KDNP ellenőrzése pedig alig fél évvel ezelőtt zárult le.
Az ellenzéki politizálásban az igazság és a valóság nem mindig a leglényegesebb dolog, mondhatnánk. Amellett persze ne menjünk el szó nélkül, hogy a közhangulat ellenzéki hergelése odáig fajult, hogy egy Gulyás Márton nevű politikai bajkeverő és csekély csőcselék csapata aljas módon megtámadta az ÁSZ műemléki védelem alatt álló budapesti székházát, összefestékezve a homlokzatot.
A vandál akcióval milliós kárt okoztak a nemzeti vagyonban, amit nyilvánvalóan az adófizetőknek kell megfizetniük. Beszédes, hogy a törvénysértésen csípett ellenzéki pártok egyike sem tiltakozott az esztelen rombolás ellen. Sőt Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje még őszinte sajnálatát is kifejezte, hogy nem vehette ki a részét az ordenáré vandálkodásból. Úgy vélte: egy több mint 150 éves műemlék középület megrongálása belefér, ez a normális véleménynyilvánítás része.
Hatalmas sivalkodást csaptak tehát a törvénysértő ellenzéki pártok, az sem igazán zavarta őket ebben, hogy kiderült: a tiltott pártfinanszírozásból fakadó szankciókat csak jóval az áprilisi választás után érvényesítik az erre hivatott állami szervek. Még a közösségi kalapozásba kezdő Jobbiknak sem kell fizetnie egy fillért sem a választásokig. Még hogy nincs esélyegyenlőség!
Az ellenzéki pártok ennek ellenére – eltérő hevességgel persze – ezután is megpróbálták eljátszani az ártatlan, üldözött bárányok szerepét, és kitartottak amellett, hogy az égvilágon semmilyen törvénysértést nem követtek el. Persze aki veszi a fáradságot és átfutja az ÁSZ honlapján megtalálható nyilvános jelentéseket, homlokegyenest más következtetésre jut. Sommásan mondjuk úgy: az ellenzéki pártok gazdálkodása évek óta hemzseg a szabálytalanságoktól és törvénytelenségektől.
Ezt támasztja alá a számvevőszék közelmúltban publikált összegző elemzése is a pártok ellenőrzése során tapasztalt tipikus hiányosságokról. A 2015–2018 között nyilvánosságra hozott, tíz különböző pártot érintő 19 számvevőszéki jelentés megállapításait összegző elemzés következtetéseit ismertetve Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára azt mondta: „Visszatérő és jellemző szabálytalanságokat, hiányosságokat azonosított az ÁSZ, ezek összegzésével pedig hozzá kíván járulni a döntő mértékben közpénzekből működő pártok törvényes gazdálkodásához.”
Az elemzésből kiderült, hogy a pártok gazdálkodásának törvényessége több esetben nem volt biztosított, mivel a gazdálkodásuk szabályozási környezetét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították ki. A szabályozási környezetben feltárt hiányosságokat és szabálytalanságokat visszaigazolva több párt könyvvezetésében visszatérő hibák voltak. Jellemző hiányosság volt, hogy a pártok gazdálkodási átláthatóságát biztosító beszámoló, pénzügyi kimutatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
A pártok az ellenőrzési rendszerüket több esetben nem szabályszerűen alakították ki és működtették, ezáltal az nem támogatta a törvényes közpénzfelhasználást. Az ÁSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártok többsége nem végezte el a nem pénzbeli, vagyoni támogatások törvényben előírt értékelését. Ez vezethetett többek között ahhoz, hogy az ellenzéki pártok – kivéve a nyíltan törvénysértő Jobbikot – talán saját maguk sem vették észre, hogy tiltott vagyoni támogatást vesznek igénybe olcsó irodabérleteik vagy egyéb megrendeléseik során.
Az elemzésében az ÁSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelentések kézhezvételétől számított harminc napon belül – ahogy minden ellenőrzött szervezetnek – a pártoknak is intézkedési tervet készíteniük, amelyet a törvényi előírás szerint meg kell küldeniük az ÁSZ-nak. Ez azért lényeges, mert több párt már a jelentés januári kézhezvételekor azt hangoztatta: semmiben nem működik együtt a számvevőszékkel vagy egyéb állami szervekkel.
Az intézkedési terv összeállítása viszont nem kívánságműsor, a számvevőszéki törvény írja elő. Az intézkedési terv megküldésének hiánya vagy nem megfelelő intézkedési terv megküldése esetén pedig lehetőség van az ellenőrzött szervezetet – jelen esetben a törvénysértő pártokat – megillető állami támogatás felfüggesztésére vagy akár büntetőeljárás megindítására is pártvezetőkkel szemben.
Nos, nagyon úgy tűnik, hogy az ÁSZ figyelmeztetésére észbe kaptak az érintett pártok.
A számvevőszék ugyanis azt közölte, hogy az ellenőrzött hét párt mindegyike jogkövetőként járt el, és határidőben megküldte intézkedési tervét az ÁSZ-nak. Mindez azt mutatja, hogy a pártok intézkednek a feltárt szabálytalanságok és hiányosságok kijavításáért. Az ÁSZ arról is tájékoztatást adott, hogy a beérkezett intézkedési terveket értékeli, és amennyiben szükséges, javítást, kiegészítést kérhet azért, hogy a feladatok biztosan alkalmasak legyenek a feltárt hibák kijavítására.
Érdekes – úgy is mondhatnánk: egészen váratlan – fordulat. A szabálytalankodó ellenzéki pártok – ellentétben a hetek óta zajló sivalkodással, illetve a számvevőszék ellen intézett verbális és fizikai támadásokkal – mégiscsak együttműködnek a szervezettel, visszatérnek a jogállam keretei közé, és hajlandók kijavítani a gazdálkodásukban feltárt szabálytalanságokat és hiányosságokat. Úgy tűnik, végül csak belenéztek a tükörbe. Jobb későn, mint soha.
A szerző közgazdász