A konzervatívoknak jelenleg csekély, 17 főből álló parlamenti többségük van, ami nem biztosít nagyobb manőverezési lehetőségeket a kormányzat számára. Számos korábbi kutatás rámutatott, a parlamenti képviselők többsége nem támogatta a brexitet, így fennállt annak a veszélye, hogy a miniszterelnöknek az EU-val folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan folyamatos harcot kellett volna folytatnia a brit parlamentben is.
Az ellenzéki pártok már az 50. cikkely aktiválásáról szóló törvényjavaslat vitája során is igyekeztek rákényszeríteni elképzeléseiket a kormányzatra. Ehhez pedig bizonyos esetekben néhány renitens konzervatív képviselőt is sikerült megnyerniük. Érdemes azt is kiemelni, hogy az Európai Unióval való tárgyalási folyamat várhatóan 2019 tavaszán járna le, tehát már a következő, 2020-ban tartandó választás kampányidőszakában.
A kampányt az EU vezetői arra használhatnák fel, hogy egy kedvezőtlen megállapodást kényszerítsenek rá az Egyesült Királyság vezetésére. Ezt erősíti, hogy az ellenzéki pártok több esetben is kijelentették, nem fognak elfogadni egy számukra, illetve az ország számára előnytelen megállapodást. May lépésének köszönhetően azonban a következő választásokra csak 2022-ben kerülhet sor, így a megválasztott brit kormányzatnak a tárgyalási folyamat alatt már nem kell számolnia egy választással is.
May az új választások kiírásával egyúttal meg is szabadulhat elődje, David Cameron hagyatékától. A brit politikai rendszerben a kampányprogramoknak és ígéreteknek kiemelt szerepük van, megszegésük az ország íratlan szabályainak súlyos megsértésének számít. Theresa May az elmúlt hónapok során az adóemelés és az oktatáspolitika kérdésében is látszólag szembe akart menni Cameron választási ígéreteivel, azonban a közvélemény felháborodása miatt elállt e lépésektől.
Egy új választási programmal azonban már nem kell figyelembe vennie Cameron korábbi ígéreteit, és felhatalmazást kaphat saját elképzeléseinek megvalósítására. A jelenlegi miniszterelnök egyúttal arra is felhasználhatja a választást, hogy megszabaduljon Cameron korábbi fontos szövetségeseitől. Egy új programmal May eloszlathatja az úgynevezett „hard brexit” körül kialakult kétségeket is.
A népszavazás óta mind az ellenzék, mind pedig az Európai Unió részéről megjelentek olyan interpretációk, hogy a brit választók valójában nem tudták, miről döntenek. Ha ugyanis a választók tudták volna, hogy az Egyesült Királyságnak nemcsak az Európai Uniót, hanem a közös piacot és a vámuniót is el kell hagynia, vélhetően nem szavazzák meg a kilépést. Egy új választási programmal, amelyben May esetleg egyértelműen felvázolja kilépési stratégiáját, a konzervatív párt határozottan eloszlathatja ezeket a véleményeket. Ezáltal May világos és egyértelmű felhatalmazást kaphat saját kilépési víziójának a megvalósításához.
Egy sikeres választással tehát Theresa May megnövelheti támogatottságát és legitimitását nemcsak a többi párttal, hanem a konzervatív oldalon belüli ellenzékével szemben is. Ráadásul nagyobb parlamenti többség birtokában az EU-val folytatott tárgyalásokban is hatékonyabban tudja érvényesíteni akaratát. A közvélemény-kutatási adatok szerint a brit miniszterelnöknek komoly esélye van arra, hogy jelentősen megnövelje támogatottságát a parlamentben. A felmérések szerint a Konzervatív Párt 17 százalékkal vezet a Munkáspárt előtt. A párt 100, de akár 150 új parlamenti mandátumot is szerezhet. A felmérések azt is megmutatják, hogy Theresa May népszerűsége és a választók belé vetett bizalma messze meghaladja az ellenzéki politikusokét.
A Munkáspárt jelenlegi vezetője, az erősen baloldali programot képviselő Jeremy Corbyn kifejezetten népszerűtlen a választók körében. A legfontosabb szakpolitikai kérdésekben – mint a bevándorlás vagy a gazdaságpolitika – a választók többsége szintén a Konzervatív Pártot tartja kompetensnek. Corbyn párttársai körében sem népszerű, elmozdítására már több kísérlet is történt a párton belül. Részben ennek is köszönhetően már 12 munkáspárti képviselő jelezte, hogy nem kíván indulni a júniusi választásokon. A választási kampány, valamint a felkészülési idő rövidsége szintén Theresa Maynek kedvez, hiszen szinte lehetetlenné vált Corbyn leváltása, és az ellenzéki pártoknak kevés idejük van új választási programok elkészítésére. Az idő rövidsége ráadásul megnehezíti egy ellenzéki összefogás vagy koalíció létrehozását is.
Ahogy láthattuk, a legtöbb felmérés könnyű győzelmet jósol a Konzervatív Párt számára. May lépése ugyanakkor több szempontból is erősen kockázatos lehet. A legfontosabb kockázati tényező egy esetleges ellenzéki összefogás. A 2015-ös választás során 10 olyan választókerület is volt, ahol végül kevesebb, mint 500 szavazat döntött a jelöltek között – végül ötben született konzervatív győzelem. Alapvetően az is megállapítható, hogy a konzervatívoknak összességében kevesebb biztos választókerületük van, mint a Munkáspártnak. Így a jelöltek koordinált visszalépésével a főbb ellenzéki pártok esetlegesen megakadályozhatnák, hogy a konzervatívok többséget szerezzenek a parlamentben.
Az ilyen típusú választási együttműködésnek azonban nem igazán vannak hagyományai a brit politikai rendszerben, és egyelőre a Munkáspárt is elvetette ennek a lehetőségét. Ráadásul egy sokszínű választási szövetség el is riaszthatja a választókat, hiszen akkor egy instabil koalíciónak kellene lebonyolítania az ország EU-ból való kilépésének komplex folyamatát. Szintén felmerült, hogy egy ilyen ellenzéki összefogás esetleg visszafordíthatná a kilépési folyamatot is. Ez azonban erősen valószínűtlen, hiszen a Munkáspárt is megosztott e kérdés kapcsán, tehát egy ellenzéki összefogás kialakulásának nagyon csekély esélye van.
May lépése szintén kockázatos lehet Skóciában. Az országrész lakói ugyanis többségében ellenezték a brexitet, így a júniusi választások során felerősödhetnek az elszakadási törekvések. A Skót Nemzeti Párt jelenleg egy második elszakadási referendumra készül. Theresa May ettől egyelőre határozottan elzárkózott arra hivatkozva, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalások időszaka nem megfelelő egy újabb népszavazás megtartása. Az előre hozott választás kiírásával azonban May valamelyest aláásta saját korábbi érvrendszerét, hiszen ha a tárgyalások alatt meg lehet tartani egy országos választást, akkor nem lehet akadály egy újabb skót népszavazás előtt sem.
A Skót Nemzeti Párt ezért a választásokat egyértelműen egy második népszavazás elérésére akarja felhasználni. A párt 2015-ben az 59 elérhető mandátumból 56-ot megszerezve történelmi győzelmet ért el Skóciában. Bár szakértők szerint ilyen arányú győzelemre jelenleg kevés esélye van a pártnak, az jól látható, hogy a skót választási kerületek többségét várhatóan így is meg fogják nyerni. A megszerzett felhatalmazással pedig érvelhetnek amellett, hogy a skótok többsége igenis támogatja egy második referendum megtartását, kényelmetlen helyzetbe hozva ezzel a brit kormányzatot.
Bár May lépése mindenképpen kockázatosnak minősül, valójában kevés esélye van annak, hogy a konzervatívok ne nyerjék meg a választásokat.
A szerző vezető kutató, Századvég Alapítvány