Most, hogy túl vagyunk a 2018-as országgyűlési választáson, az eredményektől függetlenül minden parlamenti pártnak el kell gondolkodnia azon, hogy a következő négy év során milyen Magyarországot szeretne, milyen stratégiai irányba akar haladni és a céljai érdekében milyen módon fog politizálni a parlamentben. Ebben az újratervezési folyamatban jó lenne, ha a titkosszolgálatok helyét, szerepét, a tevékenységükkel kapcsolatos politikai viszonyulási pontokat is újragondolnák.
Ennek olyan területnek kell lennie, amelyet az ország nemzetbiztonsági érdekeit szem előtt tartva távol kell tartani a napi politikai csatáktól. Mert itt sokszor évekig is tart egy-egy érzékeny titkosszolgálati művelet végrehajtása. Ez pedig választási ciklusokon átívelő, kormányokon át folytatott szakmai munkát kíván meg. Ehhez olyan politikai bizalomra van szükség, amely a parlament nemzetbiztonsági bizottságának munkájában is megnyilvánul. A titkosszolgálati területen meghatározott stratégiai irányokat nem lehet büntetlenül váltogatni, mert az káoszhoz vezet, ami a biztonsági helyzetünket már rövid távon is ronthatja.
Annál is inkább szükség van a titkosszolgálati munkában a minél szélesebb körű politikai támogatottságra, mert hazánk biztonsági környezete alapjaiban változott meg az elmúlt évek során. Az illegális migráció és az iszlám radikalizmus terjedése, a terrorfenyegetettségi szint emelkedése sajnos ténykérdés Európában. Jó lenne az ezzel kapcsolatos, sokszor méltatlan politikai vitákon túllépve, már tisztán szakmai kérdésként kezelni a feladatot. Szerencsére Magyarországon még nem történt terrortámadás, de az már kiderült, hogy a 2015-ös bevándorlási roham során nálunk is zajlottak illegális műveletek.
A párizsi merényletek egyik szervezője több alkalommal utazott Budapestre, sőt Kiskunhalas külterületén is végrehajtott egy jól megszervezett, titkos találkozót. Itt vett fel több olyan személyt, akik részt vettek a franciaországi terrorakciókban.
Sőt olyan magyar anonim telefonkártyák ezreit vásárolták nálunk, amelyeket a terroristák illegális kapcsolattartásra használtak. Az eset napvilágra kerülése után a magyar kormány gyorsan, hatékonyan bezárta ezt a biztonsági kockázatot hordozó kiskaput, ám a terroristák kreativitását látva hasonló kihívások megjelenésével a jövőben is reálisan számolni kell. Az iszlám radikalizmus nyugat-európai terjedésével párhuzamosan a Magyarországra történő behatolási törekvések is megjelenhetnek. Ettől pedig mindenképpen meg kell védeni a magyar embereket és a nálunk élő mérsékelt iszlám vallásúakat is.
A szervezett bűnözés erősödése, agresszivitásának fokozódása, strukturálisan egyre professzionálisabb felépítése is új feladatokat fog adni a titkosszolgálatoknak. A Balkánról kiinduló csempészútvonalak egy része rajtunk keresztül éri el Nyugat-Európát. Az ember-, fegyver-, cigaretta- és kábítószer-csempészet olyan profitot termel, amelynek biztosítása érdekében semmilyen eszköztől nem riadnak vissza a bűnözők.
Ezért az államigazgatás, rendvédelem fenyegetett területeit fokozott nemzetbiztonsági védelem alatt kell tartani, de a szállítmányozás, idegenforgalom esetében is igaz ez. Az elmúlt évek során a magyar szervezett bűnözést sikerült drasztikusan visszaszorítani. Ezért különösen fontos, hogy ebbe a vákuumba ne nyomulhassanak be a külföldi bűnszervezetek. Magyarország közvetlen szomszédságában, Ukrajnában már ötödik éve folyik egy tipikus hibrid háború, amely időnként az eszkalálódás fenyegető jeleit mutatja. A Szovjetunió felbomlását követően függetlenné vált ország a Kelet és a Nyugat között billegve vált gazdaságilag, politikailag és katonailag instabillá.
Az orosz és amerikai nagyhatalmi érdekek összeütközése nyomán a jelenlegi ukrán kormány a nacionalista kártyát húzza elő, amely már a Kárpátaljára telepítendő katonai erővel kíván nyomást gyakorolni Magyarországra.
Az elmúlt évek során a klasszikus titkosszolgálati feladatokon túlmenően újak is megjelentek, amelyekkel szemben szintén meg kell kezdeni a védelmi vonalak kiépítését, illetve megerősítését. Az egyik ilyen a kibertérben megjelenő támadások. Ezek a közműrendszertől az államigazgatás adatbázisain át egészen a személyes adatok makroszintű megszerzéséig terjedhetnek. A XXI. század informatikájának robbanásszerű fejlődése a védelmi rendszerek új generációját hozza magával.
De ebben a világban a technikán túlmenően az emberi tényező mint kockázati elem továbbra is jelen van, ezért a védelem módozataiban ötvözni kell a klasszikus és a modern elhárítási elemeket.
Hasonlóképpen újszerű kihívásként kell kezelni a multinacionális érdekcsoportok gazdasági, politikai befolyásolási, behatolási műveleteit is.
Az üzleti hírszerzés módszertanán túlmutató, szisztematikusan építkező szervezeteket első lépésben el kell tudni választani a szó valódi értelmében vett humanitárius, jogvédő szervezetektől. A fedővállalkozásként működtetett struktúrák mögötti valódi célok, finanszírozók feltárásával lehet kiterjeszteni a védelem vonalait a fenyegetett gazdasági szereplők, cégek felé.
A politikai élet tisztaságának védelme érdekében, a külső dezinformációs műveletek feltárásával, megakadályozásával lehet megvédeni Magyarország szuverenitását.
Végül, de nem utolsósorban a NATO és az Európai Unió is azt várja el a magyar titkosszolgálatoktól, hogy a stratégiai szövetségi rendszerekben úgy tekinthessenek ránk, mint szakmailag profi, korrekt partnerre. A fent felsorolt újszerű feladatok és a régi, klasszikus titkosszolgálati munka egyben a szövetségeseink biztonságát is szolgálja.
Természetesen az újszerű feladatokat még lehetne sorolni az atom-, a vegyi, és és a biológiai fegyverek terjedésének megakadályozásától a nemzetközi békefenntartó missziók biztosításáig. Mindezek aláhúzzák, hogy ezen a területen miért célszerű és fontos, hogy a parlamenti pártok stratégiai kérdésként, nemzeti érdekeinket szem előtt tartva tekintsenek a titkosszolgálatok munkájára.
Földi László – A hírszerző szemével és Horváth József – Az elhárító szemével összes cikkét ITT találja.